Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

Lőrinc, Benedek, János nevű fiait Babana birtok felének elfoglalásától, Gergely fia: Mihály fia: Sándor fia: Danch-ot és Egyed, Péter, János nevű fiait pedig a félbirtok elvesztegetésétől. — 6. 1396. márc. 13. Az egri káptalan (ZsO I. 4299). — 7. 1396. jún. 30. Az egri káptalan (ZsO I. 4467). — A prépost még több más oklevéllel bizonyította, hogy a fenti Gergelyt Babana-ról nevezték, nővére: Ilona nevében pedig bemutatott még két oklevelet: 1. 1405. dec. 23. Zs. (ZsO II. 4314). — 2. 1407. jan. 15. Az egri káptalan Zs. 1406. dec. 13-án Lőcsén kelt parancsára (ZsO II. 5155) beiktatja Ilonát fiúsítás és új adomány címén Monthe és Babana birtokokon lévő részeibe. Ugyancsak a prépost Balázs érdekében bemutatta János egri vikárius 1396. júl. 25-i oklevelét (ZsO I. 4487). — Simon comes ekkor arra utalva, hogy mint a budai káptalan okleveléből és az egri káptalan iktatóleveléből kitűnik, Monthe és Babana birtokok Bereck prépostot és elődeit nem iure hereditario, hanem az előbbi István ifjabb király, az utóbbi I. Károly adományából illetik, replicabat eo modo, quod dicta littera capituli Budensis statutoria ab eo tempore, quo prefatus rex Karulus suum sigillum secundum médiocre habuisset, emanata fuisset, omnes etiam littere factum donationis possessionarie dénotantes eo tempore emanate irritate extitissent, obhoc litteras confirmatorias exinde secutas per ipsos Brictium prepositum et dominam exhiberi vallet, mert abban az esetben, ha nem tudnának ilyent felmutatni, a király a Rozgon­iak javára birtokadományt de iure tehetett. Mivel a budai káptalan iktatólevele valóban Károly király második pecsétjének idejében kelt, a prépost pedig nem tudta a Simon comes által kért megerősítő oklevelet felmutatni, és mert az egri káptalan iktatólevele a fiúsítást megerősítő oklevél és a Monthe és Babana birtokokról Ilona javára szóló új adomány után több mint egy évvel kelt, úgy találta, hogy a birtoknak Simon comes általi adományul kérése légitime et de iure történt. Amidőn ezek után az egész ügyet propter iustitiam et clariorem totius facti seriem pro fiendo in premissis iudicio ipsi domino regi suo modo explicare akarta, a felek egyezkedésre bocsátásukat kérték. Ennek engedélyezése után a felek fogott bírák közbenjárására a következők­ben állapodtak meg: A Rozgon-iak lemondva a javukra tett királyi adományról, Monthe birtokot egészen, Babana birtoknak meg felét átengedik a prépostnak, Ilonának és Balázsnak, Babana másik felét azonban királyi adomány és János fia: Lőrinc lemondása alapján megtartják, amihez a prépost — Lőrinc és Ilona nevében is — hozzájárul. Ugyanő beleegyezik, hogy abban az esetben, ha Ilona és Balázs mindkét nemű utód nélkül halnak el, Monthe és Babana fele a királyi adomány értelmében a Rozgon-iaké legyen; kiköti azonban, hogy ő, valamint Ilona utódai öröklik Babana másik felét, ha a Rozgon-iaknak nincs utódjuk. — Mivel szükségesnek látszott a feleket Babana és Monthe birtokokba beiktatni, utasította az egri káptalant, hogy először Babana birtokot in locis sessionalibus et in omnibus aliis suis utilitatibus qualitercunque vocatis ossza két részre, az egyik félbe Rozgon-i Simont és Lászlót, a másikba és Monthe birtokba Bereck prépostot, Monthe-i Ilonát és Balázst iktassa be. Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) Simon comes és a közben elhalt Lászlónak a fia: István bemutatták az egri káp­talan 1412. szept. 10-i oklevelét (2664). Mivel az iktatásnak most sem mondott senki ellent, a birtokfelosztást és az iktatást jóváhagyja és mindegyik felet megerősíti a neki jutott részben. Szakadozott hártyán, függőpecséttel. DL 9712. (NRA 574-24.) — Wenzel XI. 465, kiv. — (M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom