Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

kat határolja el a felek kijelölése szerint, és állapítsa meg, hogy az utolsó határjárás szerint az öt szigeten és öt halászóhelyen kívül több vagy kevesebb sziget és halászóhely van-e; ha több szigetet és halászóhelyet találnak, akkor a többletet vizsgálják meg, és a tanúvallatás után azokba is iktassák be Apolinát, az alperesek ellentmondását nem véve figyelembe. Mivel pedig Apolina azt állította, hogy egy hatodik sziget, amelyet Károly király oklevele a királyné népei szigetének mond, oklevelei szerint szintén őt illetik, az ítélőmester a váci káptalan bizonysága előtt a királynéi népek hatodik szigetét, ha Apolina bebizonyítja jogát, szintén iktassa számára, ha azonban Néma birtok felől több szigetet és halászóhelyet találnak, azokat hagyják örökre az alpereseknek. A per királyi parancsra a nádor elé kerülve, Apolina neki és az ország többi prelátusának és bárójának mutatta be a váci káptalannak Frank országbíró utasítására a királynak tett jelentését, de ugyanezt tették az alperesek is az esztergomi káptalan jelentésével. Ezekből kitűnt, hogy mindkét hiteleshely az országbírói parancsot másképpen hajtotta végre, mint kellett volna. Az alperesek a nádor előtt még bemutattak hat oklevelet, ezek azonban semmiféle határjárást nem tartalmaztak. Mivel az országbírói meghagyás nem kellőképpen került végrehajtásra, a nádor annak megismétlésére szólította fel az esztergomi káptalant. Halasztás után, miközben Apolinát perbeli ellenfeleinek járó 14 márka bírság sújtotta, sor került az esztergomi káptalan 1405. ápr. 23. után kelt jelentésének bemutatására (ZsO II. 3815). Ezután Nema-i Ambrus terjesztette elő a következő négy oklevelet: 1. 1291. III. András átírja: 1220. II. András Néma faluban a szolgagyőri castrensis-ek két ekényi földjét dunai szigettel, halászóhelyekkel együtt Chenk mester klerikusnak adja. — 2. 1298. Buda. István comes alországbíró a fenti két ekényi földet Nema-i Konrád fiának: Konrádnak ítéli meg Chene fia: György ellenében. — 3. 1222. T. nádor és Nana fia: P. comes előtt Chene testvérei a pannonhalmi apát ellenében a király és az esztergomi érsek privilégiumaival bizonyítják, hogy a Néma faluban fekvő két ekényi föld őket illeti. — 4. 1406. febr. 21. Buda. Garai Miklós nádor átírja a győri káptalan 1326. jan. 22-i oklevelét (ZsO II. 4470). Az oklevelek bemutatása után a nádor a bárókkal és az ország nemeseivel együtt ítéletében elrendeli, hogy Rozgon-i Simon országbíró, Gergely királyi kápolnaispán, Jakab mester iudicatum speciális presentie domini regis gerens, László mester országbírói és Kowar-i Pál mester nádori ítélőmesterek, a király és a bárók által ebben az ügyben pro iudicibus deputati kiszállva Genyew és Néma birtokok, az ottani Duna folyó s az abban lévő szigetek, valamint halászóhelyek területére, felolvasván az okleveleket és felülvizsgálva a birtokjogokat, valamint a felek határkijelölését, annak a félnek ítéljék meg a Duna folyót, a szigeteket és a halászóhelyeket, amelyik egészben vagy részben erősebben a magáénak tudja azokat bizonyítani, és ők is azt találják, hogy azok a felet megilletik, egyszersmind az iktatást is végezzék el. Az esztergomi káptalan jelöljön ki tehát mindkét fél részére nagyobb kanonoki méltósággal rendelkező tekintélyesebb személyeket, akiknek a jelenlétében Keresztelő Szt. János születése negyedik napján (jún. 27.) a kiküldött bírák mindent megvizsgálva hozzanak döntést és azt hajtsák végre, megengedve a feleknek, hogy ha a bemutatott okleveleken kívül több más oklevelük is volna, azokat felmutathassák. Minderről a káptalan Szt. Mihály nyolcadára tegyen jelentést. Tart. átírva Bátori István országbíró 1435. ápr. 29-én Budán kelt okl.-ben. DL 44031. (Múz. törzsanyag. Véghely-gyűjt.) Másik tart. átirata Palóci Mátyus országbíró 1434. nov. 30-i okl.-ben. Ennek hiányos, hibás XVIII. századi másolata: DL 98348. (Eszterházy cs. gesztesi lt.) — Alapi 51, hiányosan, 1400—1425. évi kelettel. — (M.)