Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

155 Febr. 17. Buda. Zs. Bécs városhoz. Weissenstein János budai polgárt azzal a megbízással küldi, hogy ezer forintért építkezéséhez fát vásároljon. Engedje ezt akadálytalanul Magyarországba szállítani. De mandato domini régis Petrus de Wlaschim. — Quellén z. Wien II/l. 1836, reg. — Altmann I. 31, reg. (Bécs vá­ros lt.) — (M.) 156 Febr. 17. (Bude, 36. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor — Paloch-i Péter fia: Mátyus, valamint testvérei: Imre és György (proc. Bathyan-i Bereck) perét, amelyet Pál fráter Lelez-i perjel (proc. László diák) ellen indítottak, mert ellentmondott az elhunyt Wyfalu-i Miklós fia: László Zemplén megyei Helmech birtokába és a hozzá tartozó Kyskenez erdőbe történő beiktatásuknak, de regio litteratorio mandato pro ipso actore eo, quod idem in regium exercitum versus regnum Polonie motum se asseruis­set profecturum nobis allato, Szt. György nyolcadára halasztja. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konv. mit. 1400. n. 67. (DF 234127.) 157 Febr. 17. Buda. Garai Miklós nádor a csanádi káptalanhoz. Idézze meg Macedóniai Simont az Ittebőiek ellenében. — Ortvay: Temes 454. (DL 98021.—post adv.) — (M.) 158 Febr. 17. (Bude, 36. die oct. epiph.) Rozgon-i Miklós fia: Simon országbíró ítéletleve­le. János boszniai püspök és Lizko-i Miklós fia: István (proc. Thewrek György) 1406. Szent Mihály nyolcadán Zechen-i Frank országbíró előtt Pologar-i Pál fia: Dako és Chernech-i Demeter fia: Dénes ellenében bemutatták a pozsegai káptalan jelentését, mely szerint amikor Hasar-i Aytotarto (dictus) Balázs királyi emberrel 1405. dec. l-jén 1 új adomány címén be akarták magukat iktattatni néhai Pologar-i Demeter birtokaiba, annak Pologar-i Pál fia: Daco — Balázs fia: Miklós, György fia: János, András fia: Miklós, Chernech-i Demeter fia: Dénes, Bakó fia: Demeter és Pathona-i Miklós nevében is — ellentmondott, amiért megidézték őket vízkereszt nyolcadára. Jogaik igazolására bemutatták még Zs. 1405. 1 nov. 20-i oklevelét (ZsO II. 4266), mellyel szemben Dako és Dénes két oklevelet mutattak fel, melyeket a boszniai káptalan 1367. szept. 21-én kelt, a káptalan által 1373. márc. 23-án átírt és I. Lajos által 1379. máj. 29-én megerősített oklevele tartalmazott: 1.1346. A boszniai káptalan előtt Pologar-i Márton fiai: János és Mihály, mivel rokonuk: Tamás pereik vitelében nagy segítségükre volt, olyannyira, hogy amidőn Miklós macsói bán miattuk elfogat­ta, sajátjából 25 márkát fizetett váltságdíjul, viszonzásul fiainak: Pálnak és Jakabnak adnak Pologar faluban a saját részükön egy határjelekkel ellátott helyet pro fondo(!) curie sue et loco sessionali pro curia sua. — 2. 1361. júl. 15. Valkó megye bizonyítja, hogy Garai Miklós bán, Valkó megyei ispán parancsára Palogar-i Tamás fiát: Pált határjárás után beiktatta Palogar-i birtokrészébe. — Az oklevelek bemutatása után, miután a felek kijelentették, hogy több oklevelet sem most, sem a jövőben nem tudnak felmutatni, Frank országbíró ítéletet mondhatott volna, azonban a prelátusok és bárók távolléte miatt a tárgyalást elhalasztotta vízkereszt nyolcadára. Innen a per Frank országbíró oklevelével, majd miután halála után ő kapta meg az országbírósá­got, az ő oklevelével a múlt Szt. Mihály nyolcadára halasztódott. Ekkor Dako képviselője bejelentette: miután meggyőződött arról, hogy Demeter birtokaihoz sem­mi joga nincs, Demeternek Palogar és Terpenye birtokokban bírt részeit átengedi Lizko-i Istvánnak, mire az országbíró meghagyta a boszniai káptalannak, hogy iktassa be Istvánt Demeternek Pologar és Terpenye birtokokon levő részeibe. Miután

Next

/
Oldalképek
Tartalom