Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

megbízásából és a tőle különböző ügyekben, presertim in registrationibus et requisitionibus literarum confirmationalium kapott teljhatalom alapján az Erdély-részi nemesek számára generalem Torde fecissemus convocationem super eo, uti omnes et singuli prelati, barones et nobiles et alii cuiusvis status et conditionis possessionati homines valamennyi oklevelüket, amelyek a királytól, Erzsébettől vagy Máriától super possessionibus denuo donatis aut prefectione filiali, valamint confirmatione earundem denuo iuxta prefati domini nostri regis cum dictis suis prelatis et baronibus vannak birtokukban, in specie mutassák be előtte, Tetreh-i Peres (dictus) György mester macsói vicebán a felesége: Ilona, Tetreh-i Vrkun Mihály leánya nevében bemutatta Zs. nagyobb függőpecsétjével ellátott megerősítő oklevelét arra vonatkozólag, hogy Ilonát, tune puellam, a Torda megyei Tetreh, Kok, Gerestelke, másik Tetreh és Tordalaka birtokokban és tartozékaikban fiúsította, és a birtokokat új adományul adta neki. Megvizsgálva az oklevelet, tanúsítja annak teljes épségét és minden gyanújától ment voltát, s annak alapján jóváhagyja a benne felsorolt birtokok — (itt:) Tetreh, másik Tetreh, Kok és Mendzenth — örök jogon való birtoklását. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. DL 30154. (GYKOL Cista comitatuum. Torda 5-23.) Másik példánya papíron, némileg eltérő szövegezéssel. DL 30155. (Uo. 5-12.) — Turul XLI (1927) 87. 65, reg. -(M.) 2429 Júl. 14. (2. die Margarethe) A győri káptalan előtt Kelemen prepositus ecclesie Sancti Adalberti martiris de Iaurino, győri kanonok, valamint a Szt. Adalbert-egyház kanonokjai: János, Miklós, Domokos és György mesterek egyházuk építkezése céljából pro 150 florenis denariorum novorum fiorenum quemlibet 100 denariis novis computando örök jogon eladják János fia: Zabo (dictus) Péternek (prov.), hospiti nostro Iauriensi minden épületével és tartozékával quendam fundum curie in civitate nostra Iauriensi inter fundos curiarum altaris Sancti Colomanni siti in predicta ecclesia nostra Iauriensi et prepositi de Papuch in vico, qui vicus Stephani prepositi vulgariter nuncupatur habitum, amely Egyedé, a Szt. Adalbert-egyház prépostjáé volt, majd halála után bizonyos, néhány ember által az egyházra ad structuram ipsius ecclesie hagyományozott javakért — amelyeket Egyed prépost absque utilitate eiusdem ecclesie a saját hasznára fordított — appropriatus fuisset et perpetuatus. Kötelezik magukat, hogy Pétert intra et extra iudicium saját költségükön és fáradságukkal mindenkivel szemben megvédik annak birtokában. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Pannonhalmi apátság orsz. lt. n. 44. (DF 274135.) 2430 Júl. 15. (in civitate nostra Budensi, 6. die dom. a. Margarethe) Zs. bírságban elmarasztalja Losonch-i László bán fiát: Dénest, mert Budán szemtől szemben végrehajtott idézés ellenére nem jelent meg a személyes jelenlét előtt Chapi-i László ellenében. Az oklevelet nagyobb pecsétjével, quo ut rex Hungarie utimur, erősíttette meg. Papíron, zárlatán a nagypecsét nyomával. Vécsey cs. lt. n. 119. (DF 254342.) 2431 Júl. 15. Buda. Zs. a győri káptalanhoz. Tartson vizsgálatot András, a pécsi Szt. János-egyház prépostja és Hali Mihály özvegye, most Békási Gergely felesége panaszára, amely szerint Marcaltői Egyed diák, Marcali Miklós volt vajda és Dénes officialisa, mint a Győr megyei nádori közgyűlés egyik bírája és ülnöke azt a hamis vádat emelte, mintha ők egy levelesített jobbágyot tartanának Péc nevű birtokukon, mire a szolgabírák és Antimus fia: János alnádornak, a közgyűlés bírájának familiárisai a birtokot felprédálták, a