Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

miatt perbe hivatták Bertold-i Demeter fiát: Miklóst. Az alperes tagadta, hogy a bírsággal tartozik, amidőn pedig az alispánok azt állították, hogy a bírság megfizetését önként vállalta, megismételte tagadását. Az alispánok ekkor felajánlották, hogy Bertold-it mentesítik követelésüktől, ha esküt tesz állítása bizonyítására. Ők az eskü letételére a következő 15. napot jelölték ki. Mivel ekkor az alperes az eskütételre nem jelent meg, elmarasztalják őt az alispánok keresetében. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Prímási lt. Acta radicalia. fasc. Y. n. 12. (DF 248813.) — (M.) 128 Febr. 10. Steno Mihály velencei dogé utasítása a pápához küldött követek számára. Mint a magyarországi tanácskozásokon, Dalmáciáért évi census gyanánt ők is egy fehér lovat vagy aranyos szövetet, továbbá egyszer s mindenkorra 50.000 dukátot ajánlhatnak fel, az évi 7000 dukát fizetéséről azonban szó sem lehet. Arról sem, hogy Velence elhagyja Dalmáciát. A fegyverszünet nem jelentheti a Sebenicónál levő haderő visszavonását. Ha a pápa a közvetítés eredményessége érdekében ragaszkodna a fegyvernyugváshoz, két-három hónapra szólóan belemehetnek abba, de a tényleges hadihelyzet megtartása mellett. — Ljubic VI. 135. — Óváry I. 72, reg. febr. 15-i kelettel. — (M.) 129 Febr. 11. (in villa Nagwth, f. IV. a. Valentini) Rozgon-i Simon országbíró Garai Miklós nádorhoz és bírói helyetteseihez, Jakab mesterhez vices speciális nostre maiestatis presentie in iudicatu gerenti és általában az ország valamennyi bírájához, egyházi és világi joghatóságához. Mivel Kallo-i Leukus fia: Miklós a Lengyelország ellen indított háborúba készül, s így peres ügyeit nem tudja intézni, bírság nélkül halasszák el ügyeit Szt. György nyolcadára. Erre külön is figyelmezteti országbírói helyetteseit. Papíron, a szöveg alatt zöld pecsét töredékével. DL 53573. (Kállay cs.) — (M.) 130 Febr. 12. (Bude, f. V. p. Scolastice) Zs. a nádorhoz és bírói helyetteseihez, valamint valamennyi egyházi és világi bíróhoz. Mivel Chazowch-i(!) Péter fia: Lampert és Miklós fia: János a lengyelek elleni királyi hadjáratban való részvételre készülnek, és így ügyeiket nem tudják intézni, bírság nélkül halasszák el valamennyi perüket Szt. György nyolcadára. Oklevelét, amelyet szokott pecsétjével erősíttet meg, a felmutatónak vissza kell adni. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. DL 53574. (Kállay cs.) — (M.) 131 Febr. 12. (Bude, f. V. a. Valentini) Zs. a szepesi káptalanhoz. Foglalja vissza a Sowar-i Soos Simon felesége: Margit kezén lévő Zenthgewrg, Stephkfalua, Ragyolch/Radyolch, Zenthlowrinch/Senthlewrunch, Velchene/Welchene, Joliczan, Colchuan és Thamasy nevű birtokokat Velez/Velezy-i Keuer László részére, és iktassa őt be azokba. A szepesi kápt. 1411. febr. 21-i okl.-ből, amely szerint Margit, aki a birtokok felét tartja a kezén, ellentmondott, s ezért böjtközép nyolcadára a király jelenléte elé idézte őt. A válaszlevél az utolsó három birtokot nem említi. SŰA SR Bárczay cs. lt. 36-40. (DL 83533.) 132 Febr. 12-i kelettel. Rozgonyi Simon országbíró a tihanyi apátnak Aszófői Lőrinccel folytatott perében átírja Szepesi Jakab országbíró 1380. jún. 4-i okleveléből azt a részt, amely a veszprémi káptalan és a tihanyi monostor 1337-i birtokcseréjéről szól. — Pannonh. rendt. X. 618. (Veszprémi kápt. lt. Arács 7. — DF 201028.) Az eredetiből az évszám kiszakadt. — Kumorovitz: Veszprém 297, eml. — (M.)