Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

esküdtjei, polgárai és valamennyi hospes-e egy ló ellopása miatt légitime et more consueto fogságba vetette és halálra ítélte — amely fogságból és büntetéstől fogott bírák közbenjárására és különösen Kamarowch-i Lőrinc kérésére szabadult meg — és in facto potentialis duelli büntetésében való elmarasztalása, illetve elmarasztalá­suk terhe mellett kötelezi magát, testvéreit, rokonait és utódait, hogy emiatt nem perelik és zaklatják a bírót, polgárokat és hospes-eket. Az említett Lőrinc, Simon jótállójaként ugyanerről biztosítja őket oly módon, hogy ha Simon vagy rokonai és utódai megszegné, illetve megszegnék a kötelezettséget, akkor per nélkül vele szemben is ugyanabban a büntetésben kell őt, illetve őket elmarasztalni. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Kassa város lt. Schwarzenbachiana n. 88. (DF 270130.) 96 Jan. 29. (IV. Kai. Febr.) Zs. Peryn-i Imre titkos kancellár (magn.) szolgálataiért új adományul adja neki az Abaújvár megyei Kwchyn királyi birtokot, amely Zend-i Tamás fia: Tamás utódok nélküli halálával került királyi kézre. Hártyán, három példányban, 1—2. kettős függőpecséttel, 3. függőpecsét töredékével. DL 9744. (NRA 461-13.) Uralkodási év: vigesimo secundo! (A német-római kancellária rossz gyakorlata szerint.) — (M.) 97 Jan. 29. (in Thorda, 4. die f. II. p. Vincentii) Nadab-i László erdélyi alvajda bizonyság­levele. Vízkereszt nyolcadán, amidőn az erdélyrészi nemesekkel törvénynapot tartott, Torda város képviseletében Pogan (dictus) István bíró, Máté diák jegyző és Zompol (dictus) Gergely, Margithay (dictus) Mátyás esküdtek, másrészt pedig a Rewd/Reud-i nemesek közül Cheh (dictus) László fia: Mihály, János fia: másik Mihály, Cheh Imre, Mátyás, Kelemen és Bálint, továbbá Kalyani (dictus) Mihály de eadem rokonaik nevében is bejelentették, hogy jóllehet a Sehter nevű föld miatt hosszas per folyt először Zantho-i Laak Jakab volt vajda (magn.) és alvajdái, majd az ő jelenléte előtt, most, amikor szigorú királyi parancsra végső döntést kellene hoznia, fogott bírák közbenjárására megegyeztek, hogy Vince utáni vasárnap (jan. 26.) a vitás földet az ö vagy jegyzője, Chaz-i Mátyás mester diák jelenlétében két egyenlő részre osztják, s a Thorda város felőli részt a bíró és az esküdtek, a másikat pedig a nemesek és eorum generationes kapják. Bár ezen a vasárnapon Thorda-n volt, más ügyekkel lévén elfoglalva, nem jelenhetett meg, azért a birtokfelosztást hétfőre halasztották. Ekkor jelenlétében a vitás területet így osztották ketté: Primo incipitur a plaga meridionali a tribus métis, quarum una Ohthan, alia civitati de Thorda et tertia Boos possessioni­bus sequestrarent; deinde paulisper eundo ad septemtrionem penes viam publicam, qua itur de Thorda ad Clus et e converso, duas novas metas terreas cumulavimus; abhinc per aliam viam declinatur ad orientem et pervenitur ad unam metam terream antiquam, penes quam aliam metam terream novam ereximus; et abhinc descendendo ad plagam septemtrionalem ad quoddam pratum Byudeskuth vocatum, in medio cuiusdam prati, penes quem a parte occidentali duas novas metas construximus; deinde semper ad septemtrionem descendendo pervenitur ad aciem monticuli Kezere­teorra vocati, ubi duas metas terreas novas posuimus; deinde modicum [ *] ascendendo ad quoddam berch et in acie eiusdem berch duas novas metas cumulavi­mus, exinde similiter descendendo ad vallem et abhinc ascendendo ad alium berch uti prefertur, semper ad septemtrionem, ubi similiter duas metas terreas novas fecimus; abinde per planitiem paulisper eundo, pervenitur ad quandam publicam viam Ze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom