Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

6 Jan. 2. (Bude, 2. die circumcis.) Zs. a pozsonyi káptalanhoz. Tartson vizsgálatot Hederuar-i Miklós fia: Imre és Mihály fia: György panaszára, amely szerint Hederuar-i Hedricus fia: Jakab [Py]skenye nevű birtokukat elfoglalva azt már régebb idő óta használja, aminek okát szeretnék tudni. Idézze meg Jakabot Imre és György ellenében eléje. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Pozsonyi kápt. orsz. lt. Capsa 28. fasc. 3. n. 35. (DF 227104.) — (M.) 7 Jan. 2. Zs. Antalnak, a csornai Szt. Mihály-monostor prépostjának kérésére Szt. Mihály iránti tiszteletből, Borbála királyné egyetértésével, a főpapok és a bárók tanácsából átírja és megerősíti János esztergomi érseknek és testvéreinek 1404. jan. 13-án kelt adományát (ZsO II. 2928). Rongált hártyán, melynek függőpecsétje elveszett. DL 10015. (Acta eccl. 36-65.) 8 Jan. 2. A zágrábi káptalan Monoszlói Csupor Pál zágrábi és körösi ispán kérésére beiktatja Obrucsáni Andrást négy Zágráb megyei birtokba. — Blagay 229. (DL 66558.—Blagay cs.) — (M.) 9 Jan. 3. (6. die f. II. p. nat. Domini) A váradi káptalan bizonyítja, hogy Zs. 1410. ápr. 30-i Chaak-i Miklós volt erdélyi vajdához, most Bekes-i ispánhoz intézett parancsára ennek embere: Péter mester diák a káptalan kiküldöttének jelenlétében kiszállott Sarang birtok területére, azt jövedelmezőségre, minőségre és nagyságra becsületesen felbecsülte, határokkal elkülönített négy egyenlő részre felosztotta. Három rész Sarangh-i Irineus fia: Mihály fiainak: Imrének, Jánosnak és Miklósnak, míg a hűtlenné vált negyedik fiú: László része Miklós és Demeter Sarangh-i nemeseknek jutott. Az osztás leírása: primo incepissent a quadam arbore piri sub quodam monticulo iuxta quandam viam, per quam de villa Bakosd [.. .]tur ad villám Zowath, sub qua arbore unam metam terream erexissent,

1 vicum duplicis ordinis versus plagam occidentalem usque ad quoddam oraculum seu viam cruce signatam, quam quartam partém predictis [Nicolao et Demejtrio commisissent eo modo, ut si ipsi nobiles de Sarang ultra ipsam viam iobagiones collocare maluerint, tunc communiter collocare habeant facultatem. Silvam vero in facie dicte possessionis existentem sic divi[sissent, quod in]cepissent a parte terre Bagna a plaga meridionali sub quadam arbore ilicis, ubi unam metam terream erexissent; deinde versus prefatam possessionem Sarang ad plagam septemtrionalem pergendo pervenissent ad quandam viam, per quam de ipsa villa itur ad silvam et iuxta eandem viam similiter unam metam terream fecissent; dehinc per eandem viam versus eandem plagam tendendo et de ipsa via ad partém orientalem modicum saliendo in quodam rubeto super quendam monticulum iuxta quandam foveam consimiliter unam metam terream fodissent, ita videlicet quod silva, que a predicta via et ipsa meta finali versus plagam occidentalem et villám Derechke adiacet, prefatis Demetrio et Nicolao, alias autem silvas pretactis filiis Mychaelis, item alias terras arabiles usuales, feniliaque communiter uti et possidere commisissent. Hártyán, függőpecséttel. Leleszi konv. orsz. lt. Metales. Bihar n. 4. (DF 209793.) — Századok 5 (1871) 609, hibás reg. (Uo. Metales. Prot. II. 687 alapján — 1414. évvel.) 1 Itt valami kimaradt a határleírásból. 10 Jan. 3. Ragusa nagytanácsa határozatot hoz a Magyarországra és Boszniába küldeni szándékolt követek felől. — Jorga II. 128, eml. (Ragusa lt.) — (M.)