Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

A mutató lényegileg az előző kötet gyakorlatát kivánta követni. Személynevek. Nem tartalmazza Zsigmond király nevét (az egész kötetben Zs.-vel rövidítve), a jobbágyok, a városi polgárok, a pápai kancelláriai jegyzetekben előfordulók (gyakran rövidített) nevét, valamint egyes, kilétét nehezen meghatározható, a magyar kutatás számára érdektelen külföldi személyekét. Hogy a jobbágynevek mely számú oklevelekben találhatók, azt a birtokra történő utalással a jobbágy, jobbágynévsor címszó alatt lehet megtalálni, a városi polgárokét pedig a városok neve alatt. a) Ha a személy neve egyedül áll, sem rangja, sem tisztsége nem ismert, családneve cs. jelzéssel, a keresztnév elhagyásával szerepel. b) A családnevek eredeti hangalakjukban mai helyesírással szerepelnek. c) A ragadványnevekről utalás történik a tartózkodási helyet jelölő „előnévre". Ugyancsak utalás van, ha valamely család több néven szerepel. Az érintett kivonatok/regeszták számai ezekben az esetekben a leggyakrabban előforduló névnél találhatók. d) A később elönévként vagy névként szereplő birtoknevek minden esetben nagybetűvel kezdődnek. e) Ha a személynek rangja, tisztsége is volt, úgy a megfelelő szám a rangnál vagy tisztségnél is megtalálható, vagy utalás történik a személynévre. A királyi emberek és ügyvédek neve mellett ez a megbízatásuk szintén olvasható, de ezeknél nincs utalás a családnévre. f) A méltóságot vagy tisztséget viseltek neve után azok a méltóságok vagy tisztségek szerepelnek, melyeket az illető vagy 1411 és 1412 között viselt, vagy amelyekről a kötetben idézett oklevélszövegekben említés történik; utóbbi esetben az évszám vagy évkor megjelölésével. g) Az összetett birtoknevekből képzett családnevek általában a tőszónál találhatók. h) Azokban az esetekben, amikor helynév és annak -i képzős családneve egyazon kivonatban szerepel, a családnév önálló mutatózása elmaradt. Helynevek. A kötetben szereplő valamennyi helynév megtalálható a mutatóban. a) A helynevek középkori névalakját tartja meg a mutató a középkori megyék, ül. országok megjelölésével. Amennyiben ez nem volt megállapítható, úgy a helynév után csak h. vagy v. rövidítés olvasható. b) Az Alsó-, Mező-, Monostoros-, Nagy- stb. összetételű helyneveket általában az alapszónál találjuk. c) A több néven szereplő helynevek mindegyikéről utalás történik a leggyakrabban előfordulóra, ahol a kivonatok/regeszták sorszámai találhatók. Földrajzi nevek. Folyók, patakok, hegyek, völgyek, rétek stb. esetében nevük után vagy szóval, vagy rövidítéssel kapunk adatot, hogy milyen földrajzi névről van szó, és meg van jelölve a név előfordulási helye is. Egyes esetekben azonban csak az fn. (földrajzi név) rövidítés jelzi a név mibenlétét. Tárgyszavak. A tárgyak és fogalmak esetében lehetőség szerint ragaszkodtunk a szövegben szereplő szóalakhoz, de éltünk a rokon fogalmaknak átfogó kifejezés alatt történő összevoná-