Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
a parte occidentis et directo modo descendendo versus meridiem in uno acuo beerch prope illud permissorium ad viam, qua de Ewr predicta duceret ad dictam Jarmy ipsam viam saliendo ab eodem loco directo modo transeundo in silva inter plagas orientalem et meridionalem usque predictas très metas in latere prenominati montis Kechkeellew existenti terminando. Mivel a Janosy-i nemesek által a Jarmi-i nemeseknek átengedett vitás földet a felek jól látható és örökké tartó határjelekkel kívánták megjelölni, utasította a váradi káptalant, hogy a királyi kúriából kiküldött királyi emberrel Szt. Jakab nyolcadik napján (aug. 1.) állapítsa meg a határt, s mindkét félt iktassa be a neki jutott részbe. Szt. Mihály nyolcadán Cantor Péter és Jarmi-i Mihály fia: Péter, mindketten rokonságuk nevében is, bemutatták a váradi káptalan 1412. aug. 8-i oklevelét (2513). Ennek alapján mindkét felet örökre meghagyja a neki jutott rész birtokában. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. DL 62223. (Ibrányi cs.) — Másodpéldánya: Debrecen város lt. Dipl. 69. (DF 278791.) — Herpay 34. 64, reg. — (M.) 2923 Nov. 10. (in Vissegrad, 36. die oct. Mich.) Rozgon-i Simon országbíró a pert, amelyet Mekche-i Péter fiai: Imre és Antal, valamint János fia: Péter indítottak Herend-i Péter fia: László és Michokchafallua-i Péter fia: György ellen, mert ellentmondtak az örökös nélkül elhunyt Varkon-i Mátyus fiának: Antalnak a Baranya megyei Varchon és Lelez birtokokban lévő részeibe történő beiktatásuknak, de regio litteratorio mandato pro ipsis actoribus nobis allato vízkereszt nyolcadára halasztja. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 92417. (Festetics cs. Mise.) 2924 Nov. 10. Visegrád. Rozgonyi Simon országbíró a nemesi bírótársak csekély száma miatt elhalasztja Miklós borsmonostori apátnak a Sopron megyei Frankló másképp Sarud birtok miatt Gősfalvai Gős Antal ellen indított perét, amelynek folyamán a felek II. András 1225-i, II. Géza 1156 körüli és III. István 1171-i okleveleit is felmutatták. — Sopron vm. II. 5. (DL 15.—Acta eccl. 27-57.) — (M.) Î925 Nov. 10. Brczescze. Makrai Benedek végrehajtva Zs.-nak a Lengyelország és a német lovagrend közti viszályban hozott ítéletét, elrendeli, hogy az utasok és kereskedők számára szabad közlekedést kell biztosítani. — Joachim—Hubatsch I/I. 1737a, reg. (Königsberg lt.) — (M.) 2926 Nov. 10. Brzescze — 1413. jún. 12. Krakkó. Makrai Benedek, Csúcs ura, magister in artibus, mindkét jog licentiátusa, Zs.-nak mint döntőbírónak helyettese közjegyzőkkel részletesen írásba foglaltatja napról napra haladva bírói eljárásának valamennyi mozzanatát, a kihallgatott tanúk vallomásaival, kártételek felsorolásával, két magyar aranyforintot egy rutén márkával azonosnak vevő adatokkal. — Celichowski: Lites II. 88. 348. (Königsberg lt.) — (M.) 1927 Nov. 11. (in Vissegrad, 37. die oct. Mych.) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Egerwar-i Miklós fia: Mihály mester Szt. Mihály nyolcadán panaszt tett a vasvári káptalan ellen, amiért ennek Bertalan fia: István, Gál fia: János nevű és más Olazka-i jobbágyai éjjel Fanchka-i jobbágya, Péter szabó házára törve ezt megölték, javait pedig elvitték; majd állítása igazolására bemutatta a nádor 1409. márc. 22-én Vasvár mellett Vas megye részére tartott nádori gyűlésén kiadott bizonyító levelét, valamint Zs. 1398. jún. 2-án Visegrádon kelt oklevelét, amely szerint a káptalant egy márka megfizetése terheli; végül pedig kérte, hogy neki a káptalan részéről adasson elégtételt. A káptalan megbízottjának kijelentésére, hogy maga a káptalan vagy officialisa kész ezt megtenni,
