Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
fiai: István és Ferenc, Alapian-i Chirke (dictus) János és Kano-i Elez (dictus) Lőrinc, nunc in possessione Poly residens szept. 14-én a káptalan Zebes birtokáról, annak Zebes-i népei és jobbágyai által vetett 32 kapetias(!) frugum demtis vyciis 1[.. .]bus, továbbá fenilia ad 100 et ultra plaustra vittek el. Egyúttal Istvánt, Ferencet, Jánost és magnus Lőrincet regni lege requirente eltiltotta Zebes birtok szántóföldjeinek és rétjeinek elfoglalásától és használatától. Kissé hiányos papíron, zárópecsét nyomával. Szepesi kápt. orsz. lt. P. fasc. 10. n. 42. (DF 263845.) 2888 Nov. 4. Reznek. Zala megye kötelezi Csabi Fülöpöt, hogy Csabi Balázsnak egy szőlő miatti perükben öt forintot és 40 új dénárt fizessen. — Hazai okmt. I. 305. (Guary cs. lt. 60. sz. — DF 257320.) — (M.) 2889 Nov. 5. (in Visegrád, 2. die 30. diei oct. Mych.) Rozgon-i Simon országbíró a szekszárdi konventhez. Midőn unacum regni nobilibus pro faciendo moderativo iudicio consedentibus bírói székén ítélkezett, Bathmonostra-i László fia: László mester konventjük vizsgálati oklevelével igazolta panaszát, amely szerint Izmen-i Péter lefoglalta János nevű jobbágyának összes javát és egy malmát, amidőn az Egregh birtokról licentiam ab eodem capiendo, iusto terragio deposito et aliis debitis persolutis a panaszos Bathyan nevű birtokára akart költözni. Miután a panaszt a konventnek általa elrendelt vizsgálata is helytállónak találta, az alperest Izmen-i birtokrészén megidéztette Szt. Mihály nyolcadára (okt. 6.), ahol azonban nem jelent meg. Idézze meg ezért újból újév (1413. jan. 1.) nyolcadára. Szakadozott, vízfoltos papíron, zárlatán pecsét töredékével. DL 79097. (Zichy cs. zsélyi lt.) — (M.) 2890 Nov. 6. (in Visegrád, 32. die oct. Mych.) Garai Miklós nádor a garamszentbenedeki konventhez. Szt. Mihály nyolcadán, amikor az ország nemeseivel együtt bírói székén ítélkezett, Fodor Miklós bemutatta a Bars megye nemessége részére Simon és Judásnap előtti hétfőn (1411. okt. 26.) prope civitatem Bors tartott közgyűlésen kelt ítéletlevelét. Eszerint ott Gymus János fia: Forgách (dictus) Miklós mester és Kysthapulchan-i Péter fia: Gergely előadták, hogy az előbbi anyja: Neste Fülöp fiának: Tamásnak Bede leányától született leánya volt, az utóbbi nagyanyja pedig Fülöp fia: Tamás nővére; Sagh, más néven Twlges, Saro, Feguernek, Liso, Tezer, Nithwar és Gyurgh Bede-nek birtokai, a reájuk vonatkozó oklevelekről, amelyek Lewa-i Cheh Péter mester kezén vannak, átiratot kérnek, a birtokokból pedig az őket megillető részt kívánják. Cheh Pétert, akire a felperesek legitimis diebus dicte congregationis várakoztak, mivel nem jelent meg feleletadás végett, megbírságolta. Az oklevél bemutatása után a felperesek kérték Cheh Péter megidézését. Idézze meg az alperest Szt. András nyolcadára eléje. Papíron, zárlatán pecsét és pecsétfő nyomával. Hátlapján: középen alul: S (kancelláriai kézjegy) sol vit XXIIII; a bal szélen bírói feljegyzés: Conventui et homines, ut intra, ad G(eorgii) solutis XXIIII d[enariis]. DL 58886. (Forgách cs.) — Bakács: Pest m. 1274, reg. — (M.) 2891 Nov. 6. (Rome apud S. Petrum, VIII. Id. Nov. anno III.) XXIII. János pápa nobili viro Frederico Cilié Segorieque comiti. Engedélyezi, hogy interdictum-mal sújtott helyeken is misét mondasson. Franciscus X de Agello. — A szöveg élén: A. de Reate. Vatikáni lt. Reg. Lat. Vol. 160. fol. 210a, reg. (DF 288656.)