Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

2309 Jún. 18. Velence elhatározza, hogy a rendeletére körében tartózkodó zárai nemeseknek és polgároknak havi öt dukátot ad megélhetésükre. — Ljubic VI. 269. — (M.) 2310 Jún. 18. Azon húsz zárainak — köztük hárman a de Zorzi és négyen a de Nassis család tagjai — névsora, akik megélhetésükre havi öt dukátot kapnak. — Ljubic VI. 269. — (M.) 2311 Jún. 19. Az aradi káptalan előtt Dánfoki Bek János fiai átengedik a Békés megyei Murol birtokon levő részük harmadát Muroli Antalnak és testvéreinek. — Haan II. 40. (DL 9921.—NRA 1516-28.) Az eredetiben; Iohannis filii Bek; magistris Iacobo, Simone claudo. — (M.) 2312 Jún. 19. A bécsi egyetem bölcsészeti kara Erdélyi Trautenberger János, Szebeni Simon, Szebeni Gáspár scolaris-okat borostyánkoszorúsai közé fogadja, a legelsőt pedig szegénysége miatt kedvezményben részesíti. — Uiblein 378. (Bécsi egyetem lt.) — (M.) 2313 Jún. 20. (Bude, f. II. a. nat. Ioh.) Zs. valamennyi prelátushoz, báróhoz, comes-hez, várnagyhoz, nemeshez és officiálisaikhoz, item civitatum et liberarum villarum ubicunque intra ambitum regni nostri existentium rectoribus, iudicibus civibus, villicis, hospitibus et incolis, általában az ország valamennyi, bármilyen rendű egyházi vagy világi lakosához. Az esztergomi egyház régi kiváltsága értelmében csak a káptalannak és officiálisainak van joguk — az ország lakói közül senki másnak — a káptalan birtokain lakó birtoktalan famulusai és jobbágyai felett összes ügyükben ítélkezni. Szigorúan megtiltja, hogy az esztergomi káptalan Zebenleb opidum-ban lakó birtoktalan famulusai és jobbágyai felett a tisztségük, falujuk, megyéjük és földjük területén bármily ügyben bíráskodni merjenek, őket feltartóztassák, javaikat lefoglalják, megkárosítsák vagy háborgassák, főleg mások tettei és kihágásai miatt. Ha ellenük valami keresetük van, igazukat jogi úton a káptalan vagy Zebenleb opidum bírája és esküdtjei előtt keressék, akik kötelesek minden panaszosnak elégtételt adatni. Elrendeli továbbá, hogy jobbágyaikat obtenta licentia, iustoque terragio, prout moris est, persoluto, engedjék háborítatlanul salvis rebus eorum per omnia et personis Zebenleb opidum-ba költözni. Ezt a rendelkezését in locis condignis publicis hirdessék ki. Oklevelét, amelyet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősíttet meg, elolvasása után vissza kell adni a felmutatónak. — A szöveg élén jobb felől: Ad contenta litterarum domini Lodouici regis. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Esztergomi kápt. mit. Acta radicalia. Lad. 15. f. 4. n. 2. (DF 238591.) — M. Gazdaságtört. Szemle XI (1904) 350, reg. — (M.) 2314 Jún. 20. (Bude, f. II. a. nat. Ioh.) Garai Miklós nádor előtt Bews-i István fia: János megállapodik Zenthgyurgh-i ifjabb Themlynus fiaival: Eberharddal és Mártonnal, valamint Zentghyurgh-i Groff Péter comes-szel, hogy összes perüket, főleg azt a hatalmaskodást, amelyben néhai Themmel bán, Péter comes testvére pervesztes lett, Kouar-i Pál mester nádori ítélőmester döntése alá bocsátják. Megegyezésük értelmében a mindszentek (nov. 1.) utáni napokon, ha Kouar-i házában lesz, és ezt az egyik fél a másikkal a pozsonyi káptalan útján tudatja, 12 napon belül Saagh faluban megjelennek előtte, meghallgatásuk és okleveleik megvizsgálása után hozott határozatát pedig perük elveszítésének terhe alatt kölcsönösen elfogadják. Ha a felek a kitűzött napokon nem tudnának Saagh faluban megjelenni, kötelesek a döntést a pozsonyi káptalan előtt más határidőre elhalasztani. Tart. átírva Garai Miklós nádor 1414. febr. 14-i (DL 48425.—Üchtritz-Amadé cs.) és 1414. szept. 9-i okl.-ben. DL 10013. (NRA 322-34.) és ua. DL 10020. (NRA 378-28.) — (M.)