Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

Janko-t, Gere-t, Bálintot, Mihályt, Gergelyt és a többi nemest egy Gorduathew birtokhoz tartozó földterület elzálogosításától, Vajda fiát: Leustákot és Feled-i Benedek fiát: Jánost pedig annak zálogba vételétől és használatától. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes középpecsét töredékével. DL 9916. (NRA 525-12.) — (M.) 2228 Jún. 2. (in Vasarhel, in corp. Chr.) Garai Miklós nádor előtt Debrenthe-i Miklós fia: Benedek (proc. Megges-i Imre fia: István) fogott bírák közbenjárására úgy egyezik meg János győri püspökkel és Hederuara-i Mihály fiával: Györggyel (proc. Balázs presbiter, győri kanonok), hogy ha az úrnapját követő második vasárnap (jún. 12.) nem fizeti ki nekik a 20 florenos no ve monete kitevő bírságot, akkor elfoglalhatják birtokait, kivéve Debrenthe birtokot, és a fizetési kötelezettség elmulasztásában pervesztes lesz. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 103442. (Batthyány lt. Jelzet nélküli oki.) 2229 Jún. 2. u. (Bude, [.. .] p. corp. Chr.) Zs. a leleszi konventhez. Iktassa be Laasthoch-i Péter fiát: Sebestyént a Zemplén megyei Bary birtokba, amely zálogjogon illeti meg. Az ellentmondókat idézze különös jelenléte elé, s ugyanannak tegyen jelentést az eljárásról. Papíron, zárlatán a középpecsét töredékével. Leleszi konv. orsz. lt. Stat. litt. L. n. 19. (DF 211828.) — Hátlapján a konv. feljegyzése 1412. jún. 17-i jelentéséhez, amely szerint Lonya-i Miklós fia: János ellentmondott a beiktatásnak, ezért Keresztelő Szt. János nyolcadára a király különös jelenléte elé idézte őt. 2230 Jún. 3. (prope villám Gyarmath, 26. die IL a. ascens.) Garai Miklós nádor előadja, hogy a Nógrád és Hont megyék nemeseinek universitas-a részére tartott nádori közgyűlésen János zólyomi főesperes, esztergomi kanonok és János bíró az esztergomi káptalan Hont megyei Zebehleb opidum-ában lakó civis-ei és hospes-ei nevében elpanaszolták: őket a legtöbb vámhelyen háborgatják, kifosztják és zaklatják — holott a megyében a vámfizetés alól fel vannak mentve —, és bemutatták Zs. 1412. jún. 16-i

1 átírásában II. András király (1222 körül kelt) oklevelét (Reg. Arp. 388). A nádor ezt törvényesnek ismerve el, teljesítette kérésüket, és a civis-ek szabadságát universitati nobilium comitatuum predictorum silentium tenenti megmagyarázza, és kihirdetteti, hogy a civis-eket a királyi kiváltság ellenére Hont megyében egyetlen vámos se merje a vásárokon és a vámhelyeken megkárosítani vagy zaklatni. Hártyán, függőpecséttel. Esztergomi kápt. mit. Acta radicalia. Lad. 15. F. 4. n. 3. (DF 238592.) — (M.) 1 XVI. Kai. Julii, ami későbbi a jelen oki. kelténél. Feltehetően elírás, elhallás Junii helyett. Ez esetben Zs. okl.-nek kelte 1412. máj. 17. 2231 Jún. 3. (16. die 8. diei ascens.) Az egri káptalan Zs. utasítására meghatárolja Abaad-i Sebestyén fiai: György és Lőrinc, valamint János fia: István és László fia: Tamás Zewles-i nemesek Hevesújvár megyei Gyama nevű közös birtokát, továbbá Zenthemrech és Zenthgerg birtokokat, amelyek csak az Abaad-iakat illetik. Zenthemreh és Zenthgyerg határa egy dombon penes alveum quendam Hwzyweer vocatum kezdődik, per rippam eiusdem alvei procedendo átlépi a medret, ennek partja és széles rét között földhányás jelzi irányát, ott, ahol a víz kifogy a mederből, ezen ismét áthalad