Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

zálogba adásától, Aynardhaza-i János fiát: Kosár (dictus) Lászlót pedig annak megvételétől vagy zálogba vételétől. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 43148. (Múz. törzsanyag 1912-95.) 2171 Máj. 21. Mezősomlyó. Krassó megye előtt Keresztesi Sáfár János lemond arról a karvalyról, amellyel Remetei István tartozik neki. — Pesty: Krassó III. 277. (DL 53627.—Kállay cs.) — (M.) 2172 Máj. 22. (in Vyssegrad, 22. die oct. Georgii) Garai Miklós nádor a Gyorgy-i Pál fiai: László mester és Gáspár által Vay-i Benedek fiai: Tamás és István, Miklós fiai: Ábrahám és István ellen a Vaya birtok és hozzá tartozó Chakol, Martoni és Lasquod prédiumok iktatásának ellentmondása miatt indított pert, amelyben Tamás három márka bírságot tartozott volna fizetni, az Ábrahám részére kiadott királyi parancsra, mivel az in castro regali Rongyanni in partibus Forriuli van, a többiek pedig az ő jelenléte nélkül nem tudnak perelni, vízkereszt nyolcadára elhalasztja. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 96825. (Vay cs. berkeszi lt.). — (M.) 2173 Máj. 22. Patak. Garai Miklós nádor előtt Zemplén és Ung megyék közgyűlésén a Csicseri Orosz és Ormos családok tagjai tiltakoznak, hogy Frankfalva, másképp Olaszi nevű Zemplén megyei birtokukat Perényi Imre kancellár az elmúlt zavargás idején Zs.-tól adományul kérte és kapta. — Tört. Tár 1901. 64, reg. (DL 31384.—Csicsery cs.) — (M.) 2174 Máj. 22. Csupor Pál szlavón bán előtt a felsődubicai pálos perjel nevében Péter szerzetes tiltakozik amiatt, hogy Felsődubica város polgárai a kolostor egyik házát felgyújtották, a perjelt elfogták, ennek két emberét megsebesítették, a réteket és búza vetéseket pedig lelegeltették. — Alsószlavónia 137. (AHR Acta Paulinorum. Dubica 32. — DL 35379.) — (M.) 2175 (Máj. 22. u.) A német lovagrend egyik tagja rendjének egyik meg nem nevezett komturjával hozzá érkezett híreket közöl. Budán nagyon sok fejedelem, lovag és csatlós gyűlt össze. 19 országból voltak ott emberek láthatók, még albánok, görögök, törökök, tatárok, sőt a Szentföldről származók is. A lovagok számát 1500-ra, a csatlósokét 3000-re becsülik. Egy sziléziai lovag és egy osztrák csatlós tűnt ki leginkább, az előbbi arany, az utóbbi ezüst patkós lovat kapott. A lombardiai komtur szerint ott a háború a rendnek sok kárt okoz. — Aschbach I. 441. A levél keltezetlen. — Fejér X/5. 246. — Mon. Pol. XI. 83, reg. — (M.) 2176 Máj. 23. Kassa. Garai Miklós nádor Abaúj és Sáros megyék közgyűlésén megállapítja, hogy a Ternyepataka mellett a Feketeerdő felé vezető út a ternyei, kapusi, steflakai, nagyfalui és kelecsényi jobbágyok szabad és közös útja. — Wagner: Sáros 363. (A forrás megjelölése nélkül.) — Fejér X/5. 357. — (M.) 2177 Máj. 24. (Bude, 3. die penthec.) Zs. ex suscepti regii regiminis officio calitus nobis credito az egyházak érdekeinek előmozdítását kötelességének tartva és a karthauzi rend iránti devotio-ból a prelátusok és bárók tanácsából királyi hozzájárulását adja az in terre nostra Scepusiensi Keresztelő Szt. János tiszteletére emelt karthauzi monasterium de Lapide Refugii minden birtokvételéhez és eladásához, a monostor és rectorai javára tett és teendő birtokokról és egyéb javakról szóló végrendeletekhez és rendelkezésekhez. Zs. 1419. ápr. 24-i okl.-ből, amely szerint mostani kisebb titkospecsétjével volt megerősítve. DL 10759. (Acta jesuitica. Leucsovien. 2-27.) — (M.)