Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
2149 Máj. 17. (Rome apud S. Petrum, XVI. Kai. Iun. anno II.) XXIII. János pápa Vsk-i János pécsi préposthoz. Korábbi levelében kanonokságot adott neki — Zs. hozzá küldött ambaxator-ának — a meisseni, olmützi, boroszlói, a prágai Szt. Apollinarisés a Prága mellett lévő visegrádi egyházakban sub expectationibus prebendarum ac dignitatis, personatus vei officii cum cura vei sine cura earundem vagy a prágai nagyobb vagy Meissen, Olmütz, Boroszló, Prága városoknak és egyházmegyéknek collegiata egyházaiban, még ha választással szokták is azokat betölteni, dummodo dignitas ipsa in metropolitano vei cathedrali maior post pontificalem aut in collegiata ecclesia huiusmodi principális non existeret, s engedélyezte, hogy a kapott benefíciumot élete tartamára megtartsa a már elnyert pécsi prépostsággal együttesen, que dignitas maior post pontificalem in eadem ecclesia existit, és amelyet választással szoktak betölteni, valamint a veszprémi egyházmegyei budai plébániaegyházzal, que de iure patronatus laicorum existit, továbbá, hogy e benefíciumait simul vei successive elcserélje avagy azokról lemondva, helyettük más benefíciumot, ill. benefíciumokat, tria tantum incompatibilia, szerezzen és tartson meg. Ma — más levelében — neki adta a meisseni egyháznak dispositioni apostolice reservata prépostságát, que etiam dignitas maior post pontificalem in eadem ecclesia existit et cui cura imminet animarum s amelyet választással szoktak betölteni, erre is kiterjesztve korábbi engedélyét. Ezennel érdemeiért motu proprio kiterjeszti ez engedélyt arra az esetre is, ha a prépostságok és a plébániaegyház mellett a korábbi levelében felsorolt egyházakban dignitatem, personatum vei curatum officium szerez, kikötve, hogy a prépostságok, a plébániaegyház vei dignitas, personatus seu curatum officium aut alia incompatibilia bénéficia huiusmodi debitis non fraudentur obsequiis, és nem hanyagolható el a lelkek gondozása in eis, quibus illa imminet. Stephanus de mandato de Prato. — A szöveg élén: F. de Montepolitiano. Ar. Vatikáni lt. Reg. Lat. Vol. 153. fol. 58a—b. (DF 288624.) 2150 Máj. 18. (prope villám Apachauasarhel, 22. die f. IV. p. Georgii) Garai Miklós nádor a Veszprém megye nemessége részére tartott közgyűlésen Lak-i Ictor fia: György leánya: Orsolya, Perechke-i Osvát mester felesége kérésére megtartott vizsgálat alapján bizonyítja, hogy a közgyűlés alispánjai, szolgabírói és esküdtjei eskü alatt vallották, hogy Pook-i Desew fia: János a Győr megyei Menfeu birtokot Orsolya atyjának: Györgynek pro ducentis et quinquaginta florenis auri puri boni et iusti ponderis elzálogosította. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Szepesi kápt. orsz. lt. Ser. 12. F. 5. sub B. n. 16. (DF 263484.) — (M.) 2151 Máj. 18. (prope villám Apachauasarhel, 22. die f. IV. p. Georgii) Garai Miklós nádor a Veszprém megye nemessége részére tartott nádori közgyűlésből bizonyítja, hogy az alispán, a szolgabírák és az esküdt ülnökök vallomása szerint a Veszprém megyei Podrogh birtok, cui scilicet possessioni a meridie Pwla magistri Gywle de Rátold, ab oriente autem Echy nobiüum de eadem et Kaab prepositure Demesyensis, a plaga siquidem aquilonis Chewkuth, ab occidente nempe Halymba magistri Iohannis filii Laurentii de dicta Chewkuth possessiones vicinarentur, már alapításától kezdve a szent királyok adományából sanctimoniales claustri Beaté Marie virginis de valle Vesprimiensi birtoka. Az apácák képviselője: Demetrius literátus de Vesprimio. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. DL 9908. (Acta Paulinorum. Jaurin. 2-14.) — (M.)
