Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
aliorum, hanem az ellenük felmerült panaszát ki-ki vigye törvényes úton a civitas bírája és esküdt polgárai elé, akik igazságot fognak szolgáltatni, prout dictaverit ordo iuris. Ezenkívül, minthogy cives et hospites nostri regales ubicumque résidentes resque et bona eorundem a solutione cuiuslibet tributi nostri regalis perpetuo exempti sint et liberati, megtiltja universis tributariis nostris regalibus ubicunque intra ambitum dicti regni nostri, tam in terris, quam super aquis constitutis, hogy a prenominatis civibus et hospitibus de Késmárk vámot szedjenek. E parancsait megszegőket abban a megyében, ahol ez történt, az ispán vagy alispán fogja engedelmességre kényszeríteni non sine ipsorum gravaminibus et dampnis iure exposcente. Három példányban, hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel, ül. a nyomával. Késmárk város lt. Pergamen oki. n. 18—20. (DF 281708—281710.) —Átírta a szepesi kápt. 1451. jan. 12-én. (Szepesi kápt. orsz. lt. Serin. V. fasc. 8. n. 28.—DF 262916.) — Átírta V. László 1456. ápr. 19-én. (Késmárk város lt. Pergamen oki. 91. — DF 281781.) 1904 Márc. 27. (Cassouie, in Ramispalm.) Zs. a leleszi konventhez. Minthogy korábbi parancsát — Raska-i Loránd fia: Miklós panasza szerint — inkább Miklós perbeli ellenfelének, mint az igazságnak kedvezve nem teljesítette, ismét megparancsolja, hogy favore, odio et amore quibuslibet postpositis tegyen jelentést arról, amit Ung megye ispánja vagy alispánja válaszolt hozzájuk intézett és — Rozgon-i Simon országbíró parancsának megfelelően — kiküldötte által nekik kézbesített oklevelére. — A szöveg élén jobb felől: Relatio comitis Simonis de Rozgon. Papíron, melynek bal harmada hiányzik, alul középen, ahol a titkospecsét lehetett, csonkán. Leleszi konv. orsz. lt. Bercsényiana. fasc. 32. n. 14. (DF 284941.) 1905 Márc. 27. (Bude, in Ramispalm.) Zs. a nyitrai káptalanhoz. Rendwe-i László felesége, Rendwe-i András leánya: Skolasztika és fia: János kérésére írja át és jogaik védelmére adja ki nekik a Rendwe birtokra vonatkozó okleveleket, amelyeket őseik pro tutiori conservatione in vestra sacristia helyeztek el. A nyitrai kápt. 1412. ápr. 13-i okl.-ből, amely szerint a középpecséttel volt ellátva. Trencséni oklevélgyűjtemény. 44. (DF 261464.) 1906 [Márc. 27.] [VI. Kai. Apr.] Zs. a Chorna-i Szent Mihály-egyház prépostja. Antal fráter kérésére átírja 1399. júl. 25-i oklevelét (ZsO I. 5983) s azt, tartalmához királyi hozzájárulását adva, Borbála királyné beleegyezésével a prelátusok és bárók tanácsából megerősíti. Igen rongált, darabokra szakadt, restaurált hártyán, függőpecsétje hiányzik. DL 8465. (NRA 35-38.) -(M.) 1907 Márc. 27. Zs. Antal csornai prépost és a konvent részére átírja 1393. márc. 20-i oklevelét (ZsO I. 2874), bár az oklevelek kötelező bemutatása során dekrétuma ellenére elmulasztották megerősíttetni. — Fejér X/5. 260, sok hibával. (DL 9725.—Acta eccl. 36-64.) Az eredetiben: Ad commissionem domini regis; sigilli után kimaradt: quout rex Hungarie utimur; Hynkone Nitriensi után kimaradt: et Thoma Segniensi; Rozgon, a felsorolás további része hiányos vagy elmosódott. — (M.) 1908 Márc. 27. A zágrábi káptalan előtt Szentpéteri Ferenc átadja Medvéi Rudolf fiainak, köztük Péter dalmát-horvát bánnak és János pécsi püspöknek a Zágráb megyei Csehi birtokon lévő részei és a szávai révvám felét, mivel ezek visszaszerzésében pénzzel is támogatták őt. — Laszowski I. 165. — AHR, NRA 134-11. (DL 32938.) —(M.)