Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

aliam viam et per eandem ad partém orientalem eundo veniret ad quedam fenilia, abhinc per eandem viam ad dictam plagam transeundo veniret circa pontem in predicto fluvio Owcharzka habitum penes metas Iohannis et Mathie predictorum. A birtokrész hiányának pótlására örök jogon Margitnak és leányainak adtak quandam silvam Jalseuschicha vocatam penes predictum fluvium Owcharzka adiacentem a quodam ponte in dicto fluvio Owcharzka habito incipiens, prout eandem dictus fluvius Owcharzka seu cursus eiusdem separaret, simulcum fenilibus et terris arabilibus in latere eiusdem silve a parte meridionali ipsius fluvii existentibus usque quasdam metas terreas per easdem partes circa quasdam dumás naarbokrok erectas et deinde versus meridiem procedendo veniret ad viam iuxta ipsam silvam Jalseuschicha tendentem et per eandem versus occidentem in magnó spatio transeundo usque perveniret ad predictum pontem in preallegato fluvio Owcharzka existentem. Az említett, Margit és leányai birtokrészéből Jánoséhoz és Mátyáséhoz csatolandó földet pedig úgy jelölték ki, hogy primo decem et mediam dietas terre iuxta quandam viam magnam versus Grubessinch tendentem a parte meridionali predicti fluvii Melychnak adiacentes et demum octo et mediam dietas terre inter quandam viam versus Chasmam transeuntem et inter Diaskouch habitas, denique quinque dietas terre iuxta fluvium Jaztrebla vocatum situatas, duas quoque dietas in Koztanouch existentes, quatuor siquidem et mediam dietas terre inter predictam silvam Jalseuschicha et quandam viam adiacentes memoratis Iohanni et Mathie sequestrando reliquissent örök tulajdonként. Hártyán, három függőpecséttel. Jugoszláv Akadémia lt. D-VIII-8. (DF 230908.) — Isprave 1426, reg. 1828 Márc. 6. Velence utasítja a pápához mint döntőbíróhoz küldött követeket, hogy ha nem sikerülne Sebenicót és Traut megszerezni, ezekről lemondhatnak oly feltétellel, hogy Zs. dalmát kikötőket nem nyit meg Velence ellenségei előtt. Megismételhetik a dalmát királyi címre, a lóra vagy aranyos szövetre és 50000 dukátra tett ajánlatot, követeljék azonban a tárgyalások alatt elfoglalt területek visszaadását; ugyanakkor biztosítsák Zs.-nak császárrá koronázásához a szabad átvonulást. A Zs. követe mellé delegált két bíborosnak és Montepulzano Ferenc titkárnak 4500 dukátig tehetnek ígéretet. — Ljubic VI. 230. — Óváry I. 78, reg. (Velencei állami lt.) — (M.) 1829 Márc. 7. (Bude, f. II. p. Oculi) Zs. Zala megye ispánjához vagy alispánjához és szolgabíráihoz. Tartsanak vizsgálatot János esztergomi érsek, Kanisa-i István volt ajtónállómester (magn.), fia: László, Miklós volt tárnokmester özvegye (nob.) és fia: János panaszára, amely szerint Moruchhel-i Farcas (dictus) János özvegyének és György, Márton, János nevü fiainak Orbonuk birtokukon lakó népei és jobbágyai Eztergenye birtokon élő jobbágyainak számtalan szőlőjét és pincéjét felégették. Zala m. 1412. ápr. 18-i okl.-ből. DL 9892. (NRA 438-75.) — (M.) 1830 Márc. 7. (f. II. p. Oculi) A szepesi káptalan előtt Sygra-i György leánya, Gargo-i Jakab fia: Péter felesége, Klára, leányai: János felesége Ilona, Andraswagasa-i Ordeg (dictus) Lőrinc felesége, Dorottya és Illés fia: László felesége, Borbála, valamint fia: György (proc. Klára férje) eltiltják Zek-i Poch fia: Péter fiait: Lászlót és Mihályt, valamint Sygra-i Jakab özvegyét: Dorottyát Györgynek és Jakabnak Sygra-ban és máshol lévő birtokrészeinek omni sine lege elfoglalásától és használatától. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 60556. (Máriássy lt.)