Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
1767 Febr. 18. Ófalu. Stibor egri és László lenini püspökök, Stibor erdélyi vajda, Rozgonyi Simon országbíró, Nagy János tárnokmester, Perényi Péter székely ispán, Kompolti István, Berzevici Péter szepesi ispán, Homonnai János, Nagymihályi János salvus conductus-t biztosítanak mindazoknak a lengyel prelátusoknak és báróknak, akik Ófaluba jönnek a Magyar- és Lengyelország közti ellentét megtárgyalására. — Mon. Pol. XII. 52. (AGAD Dok. perg. 5558. — DF 288991.) — Sommersberg I. 82. — Fejér X/5. 343, reg. — Óváry I. 78, reg. — (M.) 1768 Febr. 18. 1 Buda. Garai Miklós nádor Szt. György nyolcadára halasztja a székesfehérvári káptalannak az auranai perjellel a Lulya/Illya birtok négy ekealja nagyságú része miatt folytatott perét. — Fejér X/5. 351. (DL 106273.—Székesfehérvári keresztesek konv. mit.) — Fejér m. évk. 1971. 206, reg. — (M.) 1 A kiadásokban: jún. 6. — Az eredeti szerint a per Szt. György nyolcadán indult, és Szt. György nyolcadára halasztották. Minthogy az új határidő a hátlapon ugyanaz, ezért kellett az oklevél keltének időpontját vízkereszt nyolcadára helyesbíteni. 1769 Febr. 18. A győri káptalan felosztja Kis-, Balázs- és Felpéc (Győr m.), továbbá Kamond (Veszprém m.) birtokokat (Péci) András prépost és a Marcaliak között. — Nagy: Pécz nemzetség 38, tart. kiv. (Tart. átírás Garai Miklós 1433. márc. 13-i okl.-ből. DL 43945. — Múz. törzsanyag. Horvát István.) — (M.) 1770 Febr. 19. (Bude, f. VI. p. Valentini) Zs. providi viri Iacobus Seffridi iudex et Iacobus Coczur cives Trenchinienses panaszára, amely szerint iura ipsius civitatis Trencziniensis machinant et intendunt omni sine culpa ipsorum infringere castellani nostri, tandem visis ipsius civitatis nostre Trenchiniensis a divis regibus gratiose concessis nostra maiestas cum universorum baronum, procerum et aliorum dominorum protunc nobiscum Bude existentium(í), quod nullus castellanorum nostrorum in Trenchinio nec per se et familiares suos sine scitu iudicis audeat ex ipsis et présumât captivare, et volumus habere, quod nullatenus castellani nostri in quoeumque facto audeant et présumant cassare et violare et ipsorum iura infringere et dirimere, sed eisdem libertatibus congaudere, prout cives Budenses et cives Albe Regalis et cetere civitates regni huius utuntur et fruuntur. Ezért elrendeli, hogy ha valaki ex civibus, viduis, divitibus et pauperibus fiú- és leányutód nélkül hal meg, javait a bíró és az esküdtek in consanguineos et proximos amicos osszák szét, ha pedig nulla prolificatio remaneret, akkor az elhunyt özvegyek és árvák javait a bíró és az esküdtek pro fabrica ecclesie et pie elemosine fordítsák. Végül elrendeli, hogy ha quispiam eiusdem civitatis nostre pro malefacto recessurus fuerit, castellani nostri nil haberent, sed iudex et iurati eandem culpam illius malefactoris pro se debent reservare et commune bonum respicere pro reformatione eiusdem civitatis. — A szöveg élén jobb felől: Commissio propria domini regis. Hártyán, a szöveg alatt a titkospecsét nyomával. Trencsén város lt. Titkos lt. Cista 1. fasc. 4. n.5. (DF 280010.) — Átírta a nyitrai kápt. 1485. jún. 9-én: uo. n. 24. (DF 280059.) 1771 Febr. 19. (Bude, f. VI. p. Valentini) Zs. a leleszi konventhez. Jelölje ki Homonna-i János Ung megyei Damanya nevü birtokának határait, és ha nincs ellentmondó, iktassa őt be abba. Az ellentmondókat, ha vannak, különös jelenléte elé idézze meg, és az eljárásról ugyancsak különönös jelenlétének tegyen jelentést. Papíron, zárlatán a középpecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt. Metales Comit. Ungh. n. 43. (DF 209717.) — A szöveg alatt és a hátlapon az ápr. 8-i válasz fogalmazványa, amely szerint az ellentmondó Vajnathina-i Vrdugh (dictus) Mihályt és Vaynathyna-i Joseph-et Szt. György nyolcadára megidézték.
