Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

Beaté Virginis de Veteribuda apácáinak Janók nevű birtokát meghatárolta. A határ a Pylis-i apát Chakan nevű birtokánál kezdődik, secus quandam viam Vasarwth vocatam levő régi földhányáshoz fordul, innen elég messzire prope ortum ville Ffelsewyanok vocate levő két földhányáshoz, majd ex parte cuiusdam fluvii Homoraw vocati eljut ad tria iugera usualia et sufficientia, ahol Gomba-i Jakab diák fia: István ellentmondott. Átlépve a Homoraw folyót versus flumen Molonzegh fordul, a folyó partja közelében egy földhányásnál Gomba-i nem mondott ellent, sőt helyeselte a határt, a folyón Lajos király privilégiuma értelmében prope exitum ipsius fluvii a quadam particula Danubii, ubi antiquitus prout idem Stephanus asserebat, quidam rivulus de fluvio Altalesew vocato in ipsum fluvium Malonuize intrasset, in quadam parva particula insule István ellentmondott, amiért megidézték az apácák ellen gyertyaszentelő nyolcadára a nádor elé. Végül ab illó loco scilicet flumine Althalesew usque ad Danubium et deinde ipsum Danubium in suo curssu descendendo usque ad unam insulam Homokzygeth vocatam ad quandam parvam insulam dicte insule Homokzygeth vicinam a parte meridionali aque Danubii adiacentem, quas ipse Danubius girat usque ad inceptionem metarum, ubi scilicet fluvius Homokwyz et Kechekenwiz iuxta continentiam dicti privilegii maiori Danubio iunguntur, eedemque mete ibidem terminantur, aminek Istvánt kivéve senki sem mondott ellent. Torrnasker-i János officialis ac populi in villa regis Hethwr

1 vocata a parte septemtrionali ex opposito dicte insule Homokzygeth ex aha parte aque Danubii adiacentis commorantes tiltakoztak a Homokzygeth és a másik fenti kis sziget végén lévő erdőrész használata ellen, és kölcsönösen eltiltották egymást, amíg a király peren kívül nem intézkedik. Hártyán, függőpecsét töredékével. DL 9883. (Acta eccl. ord. et mon. Poson. 12-23.) — (M.) 1 Elírás Hegswr helyett. (Lásd ZsO I. 6140.) 1706 Febr. 6. (in Dorothée) A szepesi káptalan előtt Kertueles-i magnus Miklós fiai: György és János elzálogosítják a Gargo birtokon őket öröklött jogon illető birtokrészt pro viginti florenis numeri et computi Scepusiensis Gargo-i János fiának: Istvánnak mindaddig, amíg azt ugyanazon pénznemben vissza nem tudják váltani. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 43131. (Múz. törzsanyag 1897-49.) — (M.) 1707 Febr. 6. (Bude, sab. p. purif.) János esztergomi érsek [örökös ispán] a pozsonyi préposthoz és káptalanhoz. Küldjék ki megbízóttukat, akinek jelenlétében a kijelölt személyek egyike mint érseki ember vizsgálja ki Tamás fia: Miklós, nobilis ecclesie nostre de Daborgaz — [testvére (?):] István, felesége: Ilona és fia: János, valamint István ugyancsak Ilona nevű felesége és fia: Tamás nevében is előadott — panaszát, amely szerint Kerekes (dictus) Tamás, similiter nobilis dicte ecclesie nostre de eadem, valamint fiai: János és Antal 1410. okt. 11-én 40 curratus(î), ferentes 100 capecias frugum, 200 capecias avene felgyújtottak, Miklós birtokán pedig egyik familiárisát kirabolták és elverték, továbbá 1411. máj. 20. körül állataikat a vetésre hajtatták, Miklós feleségét propria de curia eiusdem kihurcolták, s illetlen szavakkal gyalázták, fiát megverték, végül Miklósnak egy 15 [dénár] fontot érő lovát in nervis úgy megsebesítették, hogy azt csak pro quinque libris denariorum adhatják el. Az eljárásról palatino nostro et iudicibus nobilium nostrorum tegyen jelentést. Vízfoltos papíron, zárlatán pecsét nyomával. Pozsonyi kápt. orsz. lt. Capsa 26. fasc. 1. n. 9. (DF 226918.)