Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

és káptalan médian te documento probabili bizonyítani tudja, továbbá, hogyha a prépost és káptalan a most lakatlan Kywrth/Kyrth birtokot populosam efficere vellent et possent, ebben iuxta eorum humanitatem segíteniük kell. Kölcsönösen meg nem történtnek tekintik az egymásnak okozott károkat, és eltekintenek az eskütételektől, amelyekre eddig kötelezték, s a bírságoktól, amelyekben elmarasztalták őket; kivéve a 40 aranyforintot, amelyet Eberhard és Márton tartozik a prépostnak és káptalannak fizetni. Amelyik fél az egyezséget megszegi, a hatalombajban elbukik. Végül, a prépost és káptalan a győri káptalan oklevelében foglalt határjárásnak megfelelően Kywrth/Kyrth birtok körül a szükséges helyeken határjeleket állíthat, a Zenthgyurgh/Zenthgywrgh-iek ellentmondását és távollétét figyelmen kívül hagyva. Hártyán, függőpecséttel. Pozsonyi kápt. (mit.) Capsa C. fasc. 1. n. 19. (DF 227719.) — Másik példánya: hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Uo. Capsa E. fasc. 1. n. 2. (DF 227827.) — Harmadik példánya hártyán, hátlapján gyűrűspecsét nyomával. DL 9868. (NRA 325-42.) — XV. sz.-i másolata: Pozsonyi kápt. (mit.) Capsa E. fasc. 1. n. 2. (DF 228285.) 1582 Jan. 15. (prope civitatem Posoniensem, 12. die f. II. p. circumcis.) Garai Miklós nádor bizonyítja, hogy amikor Pozsony és Mosón megyék közgyűlésén Gergely comes capelle domini nostri Sigismundi regis in personis iudicis iuratorum civium et universorum hospitum dicte civitatis Posoniensis előterjesztett kérésére az alispánok, szolgabírák iuratique assessores vallomása alá bocsátotta a kérelmező állítását, amely szerint Vereskw-i Volphardus 10000 aranyforint értékű pecora et pecudes eiusdem civitatis hajtott Vereskw várba, ők a feszület érintésével tett eskü alatt vallották, hogy Wolphardus a civitas állatait — amelyeknek értékét nem ismerik — cum hominibus advenis, videlicet Bohemis et Teutonicis abducendo Modor birtokra hajtotta, amelyet akkor titulo pignoris a domino nostro rege bírt, és ott cum ipsis hominibus advenis megosztozott rajtuk. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. ELTE történeti intézeti oklevélgyűjt. n. 27. (DF 250439.) — (M.) 1583 Jan. 15. (prope civitatem Posoniensem, 12. die f. II. p. circumcis.) Garai Miklós nádor a Pozsony és Mosón megyék nemessége részére tartott nádori közgyűléséből super facto limitationis et distinctionis viarum et transituum ad loca tributorum in ipso comitatu Posoniensi exigi solitorum kibocsátott oklevelével azt is bizonyítja, hogy a Cheklyz vár, Cheklyz és Zempch opidum-ok vagy birtokok körül fekvő birtokok és falvak lakosai, amikor a hegyen lévő erdőbe fahordásra és szőleik megművelése végett mennek, sem Cheklyz-t, sem Zempcz-et nem tartoznak vámfizetés végett felkeresni. Tart. átírva Albert király 1439. jan. 13-án Budán kelt okl.-ben. DL 9870. (Acta eccl. ord. et mon. Poson. 6-10.) — Boldogfa 148. 11, reg. — (M.) 1584 Jan. 15. (prope civitatem Posoniensem, 12. die f. II. p. circumcis.) Garai Miklós nádor igazolja, hogy Pozsony és Mosón megyék közgyűlésén, amelyet jan. 4-én prope civitatem Posoniensem tartott, az alispán, a szolgabírák és iuratus assessor-ok — kérdésére — super facto tributorum in dicto comitatu exigi solitorum a kereszt érintésével tett eskü alatt vallották, quod homines inter fluvios Dudwagh et Vagh résidentes, qui inter eosdem fluvios ad Galgoch cum eorum rebus mercimonialibus proficiscerentur, ad tributa in possessionibus Zereth et Farkashyda exigi solita pro solvendo tributo ire non tenerentur, et quod homines de Galgoch predicta inter