Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

hegye hegyen lévő szőlőrészeiből a hegyvám kétharmadát az asszonynak, leányainak és azok férjeinek minden évben kiadni. Továbbá Zsigmondnak az Vyfalu, két Cheztreg, [. ]ela, és Myhen birtokokon lévő részét az asszonynak élte tartamára, Zsigmond összes ősi és szerzett javait pedig az asszonynak és leányainak örökre átengedik, az asszony viszont elengedi Istvánnak és Lászlónak a rágalmazásban történt elmarasztalásukat, kikötvén azonban, hogy ha István, László és Miklós mesterek a megállapodást megszegnék, és őket a zálogos birtokokban nem tartanák meg, a fenti rágalmazásban és birtokaik becsűjében újból elmarasztalódnak, és az ítéletlevél ismét érvénybe lép. Vízfoltos és hiányos papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 9843. (NRA 1546-57.) — Átírva Garai Miklós nádor 1427 körüli erősen csonka okl.-ben (DL 11743—NRA 1549-108), ahonnan a pótlások egy része vétetett. — Tart. átírva Garai Miklós nádor 1429. márc. 7-i okl.-ben, amelyet Palóci László országbíró 1453. dec. 6-i okl.-ben írt át. SOBA v Nitre. Mednyánszky cs. lt. Oki. fasc. W n. 13. (DF 266779.) -(M.) 1319 Dec. 6. (in Nicolai) A vasvári káptalan előtt Alsolindwa-i János bán fia: István mester, fiai: László, István és Péter, ezen János bán fia: Miklós és István bán fia: László mester, másrészről Alsolindwa-i László fia: Zsigmond özvegye: Beathka, Salamonwara-i Salamon fia: János leányai: Dorottya, Katalin, Sára és Anna a Zsigmond által feleségének és leányainak elzálogosított birtokok és birtokrészek visszaváltására Rozgon-i Simon országbíró által megítélt, István és László mestereket terhelő 1800 aranyforint váltságdíj miatti perükben, — a birtokok és birtokrészek egy része Zsigmond zálogosításából Zech-i Miklós volt tárnokmester és testvére: Hercheg (dictus) Péter mester kezén vannak, — fogott bírák közbenjárására egyezségre lépnek. Eszerint amikor István és László mestereknek együtt van az 1800 forintjuk és azt az özvegynek és leányainak át akarják adni, kötelesek őket a káptalan kiküldöttével értesíteni, és velük együtt a királyi kúriába in presentiam iudicum ipsorum ordinariorum a megszabott határidőben elmenni. Ha itt a bírák úgy határoznak, hogy az özvegy és leányai az 1800 forintból előbb váltsák vissza a birtokokat és birtokrészeket Zech-i és testvére kezéből, István és László mesterek tegyék le előbb az 1800 aranyforintot promptis in denariis vei florenis aureis az özvegy és leányai részére, akik annak megtörténte után tartoznak az összegből a birtokokat Zech-itől és testvérétől kiváltani, és István és László mestereknek átadni. Ha azonban a bírák úgy ítélnének, hogy István és László mesterek váltsák ki a birtokokat és birtokrészeket Zech-itől és testvérétől saját pénzükön, javaikon és költségükön, tartoznak mind az 1800 aranyforintot készpénzben és nem becsűben promptis in denariis vei florenis aureis az özvegy és leányai részére letenni, amit ha nem tennének meg, az özvegy és leányai a záloglevélben felsorolt, nekik 150 dénármárkában és 500 aranyforintban elzálogosított birtokokat és birtokrészeket zálogjogon tovább tartják kezükben mindaddig, míg azokat István és László mesterek, vagy az, akit illet, 1800 aranyforinton vissza nem váltja. Megállapodnak még, hogy István és László mesterek és társaik, ha a korábbi és mostani egyezséget megszegnék — az özvegyet és leányait a birtokokban és birtokrészekben és a leányokat férjhezmenetelükig Zsigmondnak Nemthy várban bírt harmadában nem tartanák meg, és a birtokokat nem váltanák vissza —, akkor — bár az özvegy és leányai nekik korábban elengedték a birtokaik becsűjében történt elmarasztalást, és nyugtatták őket super facto calumpnie — most újból elmaraszta-