Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

za Máramaros megyei birtokokat meghatárolta: primo incepissent a parte possessionis Barchafalua vocate a plaga occidentali penes fluvium Iza vocatum, ubi unum magnum lapideum(!) pro meta désignassent et députassent; inde ad septemtrionalem per unum fluvium transsiendo venissent ad unam silvam lygeth vocatam, ad locum, ubi esset una arbor ilicis vulgo zeptulgfa nominata; amplius ad eandem plagam in vertice cuiusdam montis a parte possessionis Rona transsiendo attigissent fluvium Wyzowyze vocatum, adhuc ad eandem plagam venissent ad fluvium Sebespathaka nominatum, ubi ipse fluvius caderet ad predictum fluvium Wyzowyze; deinde ad ipsum fluvium Sebespathaka asscendendo venissent ad alpem Zephawasa, alio nomine Crasnahawasa vocatum, circuendo seu includendo ipsum alpem Zephawasa; dehinc declinando ad orientem attigissent fluvium Hamyspathaka vocatum et per eandem plagam transseundo per unum kwzberch venissent ad alpem Asthakhawasa; dehinc ad eandem partem venissent ad unum fontem Stulbyche vocatum; amplius transsiendo per unum kwzberch attigissent alpem Papagyahawasa nominatum; deinde per unum kwzberch venissent ad caput seu originem rivuli Bardypathaka nuncupati et dehinc per unum kwzberch eundo venissent ad montem Makzemhege vocatum; inde declinando ad meridiem attigissent predictum fluvium Wyzowyze nominatum, ubi unam novam metam terream erigi fecissent et transseundo ipsum fluvium Wyzowyze venissent ad montem Kewrieshege nuncupatum; amplius per unum kwzberch transseundo attigissent montem Prysluphege appellatum; adhuc per aliud kwzberch transseundo venissent ad unum monesterium(!) Kohnyamonastra vocatum; indeque venissent ad predictum fluvium Iza, amplius transseundo attigissent rivulum Gorbopathaka vocatum et per ipsum fluvium attigissent locum, ubi ipsum rivulum transsit quedam via de possessione Rozaulay ad possessionem Kohnya vocatam ducens, ubi unam metam terream cumulari fecissent; indeque per ipsum rivulum Gorbopathaka ad unum kwzberch et per ipsum kwzberch declinando ad occidentem attigissent montem Opolonka vocatum, quem pertransseundo attigissent alium montem Semerkeskew vocatum; indeque transseundo per unum kwzberch venissent ad predictum fluvium Iza nuncupatum ad locum, ubi primo ipsam reambulationem metarum incepissent. Majd Rozaulay, Zwrduk, Sayow, Lewrgyna, Ruzkoua, Polyna és Batizhaza birtokokba a fenti határok mellett beiktatták Szaniszlót, Jánost, Györgyöt, Bagdant, Andrást és Györgyöt. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Leleszi konv. orsz. lt. Metales. Máramaros. n. 18. (DF 209536.) — Mihályi 175. (1512-i átíró okl.-ből. Petrovay cs. lt.) — Teleki I. 378. (1740-i átíró okl.-ből. DL 73773. —Teleki cs. marosvásárhelyi lt.) — Iványi: Gyömrő 100, reg. (1423. jún. 23-i elpusztult okl.-ből.) — (M.) 1066 Okt. 15. (f. V. a. Galli) A leleszi konvent Zs.-hoz. Parancsára kiküldötte és Bedechke Albert királyi ember Bessenew Pál bánt és Istvánt Thorna, Rozgon-i Simont és Lászlót Zepsy, Peren-i Pétert pedig Makronch birtokukon, valamint a Iazow-i Keresztelő Szt. János-monostor összes többi szomszédját eltiltották Miklós prépost és a konvent birtokainak és haszonvételeinek elfoglalásától és használatától. Papíron, hátlapján pecsét töredékével. Jászói konv. mit. fasc. 7. n. 86. (DF 232852.) 1067 Okt. 15. A pécsváradi konvent Garai Miklós nádorhoz. A vizsgálat nem igazolta, hogy Keményfalvai György jobbágyaival Bátmonostori László két jobbágyát megtámadta, szekereiket szétvágatta, és 20 új forintjukat elvétette. — Zichy VI. 152. (DL 79035.—Zichy cs. zsélyi lt.) — (M.)