Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
Treptusa-i Lewkus fia: Iwan, Gnoynicha-i Pál fia: István, Zalathnek-i Bakó, Supkouch-i Balázs, Elysewch-i Mihály fia: Miklós, Kalnok-i János fia: Domokos, Manchpathaka-i Mihály, Stythnyk-i István fia: László, Zalathnok-i Miklós fia: Tamás, Gerdewch-i Péter fia: Kelemen, Kapalycha-i Máté fia: János, Pribine-i Farkasius, Zdench-i Mihály fia: Lőrinc, Harthmanowch-i Benedek fia: Domokos, Zrebarnagorycha-i Benak fia: András, Pribine-i Kormus, Farkashegh-i János fia: Gergely, János fia: István, Zenthmark-i Bálint fia: Tamás, Pribine-i Susan János, Dubowch-i Péter fia: Benedek, Dresnek-i János fia: Pál, Zdench-i Pál fia: Gergely, Dresnek-i Péter fia: Márton, Ohakal fia: Miklós, Borosthan-i Egyed diák, Hernyechewch-i Philipus fia: Mathius, Zenthmark-i Mylotha fia: Demeter, Dolyan-i István fia: Bálint, Vorsan-i László fia: István, Dobrareka-i György fia: Miklós, Prydisinch-i Tamás fia: Miklós, Grabarya-i Miklós fia: István, Lusan-i Pál fia: Benedek, Gnoynicha-i Kordus Gergely, Velykemelleke-i Glesen (dictus) Márton fia: Benedek, Dobrareka-i János fia: Gergely, Brezniche-i Domokos fia: Jakab, Ferkulewch-i Mark és Peschenyk-i János fia: Gergely megyebeli nemesek eskü alatt ugyanazt vallották, amit a királynak tett panasz tartalmazott. Amikor az ügyben elégtételt akartak adatni, Poduarsya-i Domokos bemutatta Zs.-nak nagyobb pecsétje alatt 1411. júl. 21-én kelt oklevelét (727), mire az alispán és a szolgabírák a királyi parancs értelmében az elégtételadást vízkereszt nyolcadára halasztották. A pozsegai kápt. 1412. nov. 4-i okl.-ből (2886). Jugoszláv Akadémia lt. D-VIII-19. (DF 230919.) — Isprave 1420, reg. — Az oki. csonka eredetije: uo. D-VIII-4. (DF 230904.) — Isprave 1421, reg. — (M.) 873 Aug. 29. A veszprémi káptalan Zs.-hoz. Parancsára Fejér megyében vizsgálatot tartva megállapította, hogy Szentgyörgyi Vince Bálint és Tamás fiai mohai jobbágyaikkal lekaszáltattak a fehérvári keresztesek Barc nevű birtokán egy rétet, a szénát pedig Moha birtokra elvitették. — Fejér X/5. 222. (DL 106263. — Székesfehérvári keresztesek konv. mit.) — Fejér m. évk. 5 (1971) 205, reg. — A kalocsai kápt. jelentése ugyanebben az ügyben: DL 106264. (Uo.) — (M.) 874 Aug. 29. Mezősomlyó. Krassó megye bizonyítja, hogy Gyertyánosi Csép Jakab megverette Remetei István egyik jobbágyát, a székási kenézt és ettől egy lovat elvétetett. — Pesty: Krassó III. 276. (DL 53597.—Kállay cs.) — Densusianu 481. — (M.) 875 Aug. 29. (in Kalló, sab. p. Augustini) Checher-i Ormus (dictus) Pál fia: András, Szabolcs megye alispánja és a négy szolgabíró előtt Bathor-i Péter fia: János Pozon-i Cheres (dictus) Lászlót, Seneu-i Kelement és Balázst, [... ]-i Imrét, Magy-i Lászlót és Mathius-t, valamint Pethenehaza-i Miklóst vallja ügyvédeiül. Papíron, a szöveg alatt három pecsét töredékével. Tiszántúli ref. egyhk. kt. R 920-26. (DF 275830.) 876 Aug. 30. (Rome apud S. Petrum, III. Kai. Sept, anno II.) XXIII. János pápa Thome electo Signensi. Miután — más levelében — auctoritate apostolica zenggi püspökké kinevezte, kérésére engedélyezi, hogy munus consecrationis recipére valeas bármely, az apostoli szék gratia-ját és communio-ját élvező főpaptól — akit erre auctoritate nostra fölhatalmaz — további két vagy három püspök jelenlétében. Tegye le előtte az esküt a sub bulla nostra csatolt forma szerint, majd per proprium nuntium mihamarabb tegyen erről jelentést a szöveget szó szerint tartalmazó, saját pecsétjével ellátott pátens levelében. Mindezzel nem szenvedhet jogsérelmet a spalatói érsek, akinek az
