Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

Miklós fiait: Andrást és Pált a Pozsony megyei lakott Magyar és lakatlan Kekenzarw birtokokba, amelyeket — miután azok Farkas (dictus) Balázs de eadem magvaszakadtával rite et legitimé a kezére háramlottak — új adományként Vincének és általa testvéreinek adományozott. Papíron, zárlatán a titkospecsét nyomával. Pozsonyi kápt. orsz. lt. Capsa. 3. fasc. 8. n. 27. (DF 225862.) 776 Júl. 31. (in Varano, f. VI. p. Anne) Rozgon-i Simon országbíró a leleszi konventhez. Chele-i Péter fia: János előadta, hogy atyai testvére: Jakab a Chele birtok határain belül fekvő Bereg nevű, őket, Chele-i Miklóst és Domokost közösen illető erdőt zálogba adta István erdélyi püspöknek, valamint László és János nevű testvéreinek nyolc aranyforintért oly feltétellel, hogy a Miklóst és Domokost illető erdőrész fejében a visszaváltásig az őt és Jakabot illető Chele-i birtokrészből nekik 32 hold földet átad; mivel pedig most a Miklósnak és Domokosnak a püspöktől visszaváltott erdőrészt vissza akarja adni, a 32 hold földet pedig vissza kívánja kapni, szólítsa fel Miklóst és Domokost, hogy erdőrészük ellenében a 32 hold földet adják vissza Jánosnak, amit ha nem tenne meg, idézze meg őt a király jelenléte elé. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt. Acta a. 1411. n. 22. (DF 220564.) — (M.) 777 Júl. 31. (f. VI. a. ad vinc. Petri) Az egri káptalan előtt Bogach-i Ferenc fia: István (nob.), minthogy az ő és felesége öregsége miatt utódot már nem remélhet, a Borsod megyei Bogach villa-ban levő részét minden tartozékával örök jogon Bykedy (dictus) Jánosnak és annak előző házasságából született fiainak: Pálnak és Mihálynak, valamint saját leányainak: Zsuzsannának, Bykedy János feleségének és Annának, Zomolya-i János fia: Imre feleségének adja oly módon, hogy a birtokrész harmadát unacum recta et equali medietate curie et domorum ac aliorum edificiorum quorumcunque in dicta curia habitorum, necnon orti ad eandem curiam spectantis János és fiai, valamint utódaik, a birtokrész másik harmadát, a kúria, házak és épületek [felével], in quibus videlicet curia et domíbus memoratus Stephanus pronunc residentiam haberet personalem, Zsuzsanna és utódai, a birtokrész harmadik harmadát pedig Anna és utódai kapják, kikötve, hogy ha Anna apja kúriájának szomszédságában akar propriam curiam habere et in eadem domos construere, akkor elfoglalhat tantam terram, quantum se ad medietatem dicte curie prefati Stephani extenderet. Ha a három fél közül az egyik örökös nélkül halna meg, birtokrésze — egyenlő arányban felosztva — a másik kettőre, ha pedig kettő halna meg örökös nélkül, birtokrészük a túlélőre száll. Kiköti, hogy ő és felesége életük végéig birtokrészükön maradhatnak, és behajthatják annak jövedelmét; érvénytelennek nyilvánít minden oklevelet, ha azokban in quibuscunque capitulis seu locis testimonialibus bárki javára az előzőekkel ellentétesen rendelkezett volna. Hártyán, függőpecsét töredékével. Egri kápt. mit. n. 8. div. 2. f. 2. fr. 2. (DF 210205.) — Zs. 1412. jan. 13-i okl.-ből (1557). Egri kápt. mit. n. 8. div. 2. f. 2. fr. 3. (DF 210206.) 778 Aug. 1. (in Vyssegrad, in ad vinc. Petri) Zs. Derenchen-i János fia: Imre aule nostre familiáris szóban és pecsétjével ellátott írásában előterjesztett kérésére, amelyben előadta, hogy ad nostri regii decoris honorem meg kívánva jutalmazni Petrum parvum filium Pauli filii Stephani in Lipolch residentis, iobagionis sui, fidelem nostrum,