Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

707 Júl. 15. Buda. Zs. a váradi káptalanhoz. Iktassa be a szerb despotát a Bihar megyei Debrecen város birtokába, amelyet új adományul adott neki. — Zichy VI. 146. (A váradi kápt. szept. 24-i okl.-ből: 967. DL 79027.—Zichy cs. zsélyi lt.) — (M.) 708 Júl. 15. Buda. Zs. a leleszi konventhez. Iktassa be (István) szerb despotát a Szatmár megyei Szatmár, Németi, Nagybánya és Felsőbánya városok, valamint az arany-, ezüstbányák és pénzverde birtokába, amelyeket új adományul adott neki. — Szerbia 52. (A leleszi konv. 1411. okt. 4-i okl.-ből: 1021. Leleszi konv. orsz. lt. Stat. D 231. — DF 273747.) — Másik példány: Jászó Stat. G-3-40. (DF 250762.) — Szirmay: Szathmár I. 151 és Fejér X/5. 141, magyar fordítás. — Numizm. Közi. 74—75 (1975—1976) 39, reg. -(M.) 709 Júl. 15. (8. die quind. nat. Ioh) A leleszi konvent bizonyítja, hogy Zs.-nak az Ardo-i János fia: László, Zoardus fiai: Tamás és Miklós, Maghfalwa-i János fia: László, Wyhel-i Márton fiai: György és János és Miklós fia: Demeter mint felperesek, Fanchyka-i György fiai: Domokos és Miklós mint alperesek közti perben hozott ítéletlevele értelmében két megbízottja és Mezewsomplyo-i Zsigmond mester királyi ember az Altalpathakeley nevű földet a felperesek kijelölése szerint meghatárolta. A határ penes rivulum Altalpatak vocatum a Fanchyka birtokból Magfalwa/Maghfalwa birtokba vivő út mellett kezdődik, a patak mentén halad addig a helyig, ahol ipse rivulus exiret de quodam alio rivulo, innen az utóbbi patakot követi, elhagyva ezt szántóföldek közt érint egy tövises helyet, átvág egy mocsáron, nagy távolságig a Zemerdek folyót kíséri addig, ahol de ipso fluvio exiret quidam parvus rivulus, ezt az erdőbe menő úttal együtt lépi át, tövises hely után ad quendam rivulum Kwespathaka/Kwespatak nominatum ér, ezzel együtt megy addig, ahol ipse rivulus caderet in alium rivulum similiter Kwespathaka/Kwespataka nominatum, szántóföldek közt elhagyva a patakot átlépi a Kerew/Kewre birtokból Maghfalwa/Maghfalua vezető utat, és a kiinduló pontnál végződik. A határjárás befejezése után Zoardus fia: Tamás a Zemerdek folyónál levő határjelnél ötödmagával: Hethen-i György fia: Pál, aki a királyi ítéletlevélben említett közös vizsgálatnál a felperesek mellett tanúskodott, Ozory-i Domokos fia: Péter, Farkasfalwa-i Farkas (dictus) Péter és KisAnderasfalwa-i (!) György fia: Jakab eskütársakkal discalciatis pedibus resolutisque cingulis, necnon terram super caput suum levando et recitante prefato nostro homine pro parte ipsorum actorum in testimonium dato generaliter dicendo, prout moris est, iuxta regni consuetudinem iurare super terram, arra vonatkozólag, hogy a felperesek által Altalpatakeley néven meghatárolt, másfél ekealjra becsült vitás föld mindig és régtől fogva a királyi ítéletlevélben említett vétel címén hozzájuk tartozott, és jelenleg is tartozik, letette az esküt. Ezután a felperesek által kijelölt más határjelekkel in metas cursuales, duobus vero eorundem signorum metalium, uno videlicet primario ipsorum signorum penes predictum rivulum Altalpatak vocatum iuxta viam, qua de dicta possessione Fanchyka itur ad prefatam possessionem Maghfalwa, secundo vero iuxta predictum fluvium Zemerdek existentibus et habitis capitales et principales et bene apparantes elevatis a meghatárolt földbe a felpereseket beiktatták. Hártyán, két példányban, az egyik függőpecséttel, a másik függőpecsétje elveszett. DL 38225. (Újhelyi cs.) — Fejér X/5. 220, reg. — Horvát: Verbőtzi 53, reg. — (M.) 710 Júl. 15. Bakva. Raholcai Ugrin a bakvai pálos kolostornak adja a Verőce megyei Petretinc birtokot. — Fejér X/5. 206. — Levt. Közi. III (1925) 104, kiv. (AHR Acta Paulinorum. Bakva 5. — DL 32765.) — (M.)