Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

í97 Júl. 14. (Bude, 2. die Margarethe) Zs. a nádorhoz, az országbíróhoz, azok bírói helyetteseihez, továbbá az ország többi egyházi és világi bírájához. Az általa és az előző királyok, valamint a nádorok és az ország más bírái által Crempnicia civise-ei és hospes-ei javára a Turóc megyei Mothna-i nemesek ellen Crempnicia civitas határai és erdei ügyében kiadott ítéletleveleket — amelyek tartalmával szemben, mint értesült, az említett nemesek rágalmazóan a civis-ek és hospes-ek ellen a fenti ügyben pert indítottak, perekkel háborgatják és zavarják őket — minden pontjukban helyesnek és érvényesnek tartja. Ezért elrendeli, hogy a fenti civis-eket és hospes-eket a Muthna-i nemesek összességének vagy azok egyikének a kérésére se merjék a fenti határok és erdők ügyében perbe fogni, és ellenük peres eljárást folytatni, hanem azok ítéletlevelét hagyják meg érvényességében; ha pedig bármelyik bíróság előtt azokat valami bírságban elmarasztalták, az érvénytelennek tekintendő. — Az oklevél élén jobbról és a pecsét alatt: Relatio Piponis comitis Themesiensis etc. Hártyán, a szöveg alatt titkospecsét nyomával. Körmöcbánya város lt. Tom. 1. fons 17. fasc. 2. n. 34. (DF 249733.) — (M.) 698 Júl. 14. (Bude, 2. die Margarete) Zs. a nyitrai káptalanhoz. Korábbi parancsában meghagyta, hogy Sook-i István, Harabor-i Péter, Elefanth-i Mátyás és Keresken-i István fia György vallomásukat, amelyre a Belagh-i Péter fia: Thompa allovászmester és Bassan-i Gergely és testvérei között Bassan-i Thwruk Mihály hűtlensége címén az előbbinek eladományozott Bassan-i és egyéb birtokrészek miatt támadt viszályukban kötelezve voltak, ne Keresztelő Szt. János születése 15. napján (júl. 8.) a káptalan előtt, hanem nyolc nappal később (júl. 15.) személyes jelenléte előtt tegyék le, bárhol tartózkodjék is az országban. A káptalan teljesítette utasítását, a kijelölt határnapon azonban a Bassan-i nemesek tanúikat certis et rationalibus de causis producere et premissam fassionem per eos facere fieri minime potuerunt. A négy tanú vallomását, mint első utasítása is szólt, Szt. Jakab nyolcadik napján (aug. 1.) vegye ki, az ügyről pedig tegyen jelentést. Az oklevelet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősítteti meg. A nyitrai kápt. 1411. aug. 2-i okl.-ből (787). DL 49209 (Bossányi cs.), amely szerint ad relationem comitis Symonis de Rozgon iudicis curie kancelláriai jegyzettel volt ellátva. — (M.) 699 Júl. 14. Zs. Derecskéi Zsuzsanna részére átírja 1410. nov. 6-i oklevelét (ZsO II. 8019) és a szekszárdi konventnek az iktatásról szóló (1410. nov. 27-i) oklevelét. — Katona XII. 57, hiányosan. — Fejér X/5. 149, hiányosan. (DL 106260.—Székesfehérvári keresztesek konv. mit.) — Feltűnő, hogy a királyi cím és az uralkodási év nem felel meg az oklevél keltének, s hogy a Relatio Piponis de Ozora comitis Themessiensis kancelláriai jegyzet jobb oldalon nemcsak a szöveg fölött, hanem alatta is olvasható. — (M.) 700 Júl. 14. Buda. Zs. Clux-i Hartung strenuus miles-t 500 magyar forint évi fizetéssel familiárisává és miles-évé fogadja. — Altmann I. 62, reg. (HHSTA, RRB E—DF 287861—f. 3a.) — (M.) 701 Júl. 14. (7. die quind. nat. Ioh. bapt.) A leleszi konvent bizonyítja, hogy Rozgon-i Simon jún. 11-i kérésére (572) kiküldötte és az országbíró által e célra kirendelt Gywrgy-i László mester, az országbíró protonotáriusa a felek: Lazthoch-i Dénes fiai: János és Péter felperesek, valamint Isep-i Márk mester és fia: Máté alperesek jelenlétében és megegyezésük alapján úgy jelölték ki a felperesek Felseuhalan birtokának határait az alperesek Isyp birtokának földjei felől, quod primo incepissent in fluvio Roynwa vocato, secus eundem fluvium in parvo spatio a parte orientali metam