Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

533 Júl. 1. (in Bathor, f. IV., in vig. visit. Virg.) Magister Iohannes filius Petri nobilis de Bathor fogott bírák közbenjárására meg nem történtnek tekinti mindazt, amit perbeli ellenfele Pozon-i Péter fia: Cheres (dictus) László ellene elkövetett, és semmisnek nyivánítja az ellene kiállított okleveleket, signanter fassiones iudicum sessionalium. Papíron, a szöveg alatt pecsét nyomával. Tiszántúli réf. egyhk. kt. R 920-25. (DF 275829.) 634 Júl. 1. Winheim János a frankfurti jegyzőhöz. Zs. Tamáshidán jún. 4-én kelt levelében, amelyet követe jún. 23-án adott át Lajos hercegnek, azt írta, hogy eddig betegsége késleltette Németországba jövetelét, most már azonban haladék nélkül útnak akar indulni. — Jansen I. 209. (Frankfurt lt.) — (M.) 635 Júl. 2. (Bude, in visit.) Zs. előtt Bassan-i Jakab fiai: Gergely, Miklós és Benedek tiltakozva elpanaszolják, hogy bár atyai testvérüknek: Mihálynak, elengedve a fej- és jószágvesztés büntetését, megkegyelmezett a zavaros időkben elkövetett hűtlensége miatt, Belag-i Tompa azzal az ürüggyel, hogy Mihály mint hűtlen halt meg, birtokjogait adományul kérte, ami miatt köztük per keletkezett. A per a királyi kúriában hosszasan folyva végül a múlt Szt. György nyolcadán in presentiam magistri Iacobi auditoris causarum in nostra presentia speciali vertentium elé került. Itt ők azt, hogy Mihály nem mint hűtlen halt meg, Stibor erdélyi vajda oklevelével, Nyitra megye határos és szomszédos nemeseivel és a megyének a közgyűlésen készült regestrumaival kívánták bizonyítani, Jakab mester azonban Tompa iránti kedvezésből sem a bizonyítást nem engedte meg, sem a pert az ő fellebbezésükre iuxta antiquam regni nostri consuetudinem et legem nem küldte át in nostre maiestatis personarum seu prelatorum et baronum regni nostri presentiam, hanem kényszerűségből csak a megye négy személyének vallomását engedélyezte, ezek azonban a Tompa-tói, rokonságától és pártfogóitól való félelmükben nem mertek tanúskodni. Papíron, hátlapján középpecsét töredékeivel. DL 49169. (Bossányi cs.) — (M.) 636 Júl. 2. (2. die oct. nat. Ioh. bapt.) A csázmai káptalan előtt Jakozerdahel-i Ugrin fia: Balázs diák tiltakozik amiatt, hogy Péter fia: István de dicta Zerdahel és felesége: Lucia Körös megye alispánjának és szolgabíráinak ítélete ellenére nem tették le fejenként huszonötöd magukkal júl. l-jén a káptalan előtt az esküt arról, hogy ártatlanok in impotinatione et venenosa interemptione condam Petri filii Luce de

1 dicta Zerdahel. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 9797. (NRA 363-7.) 1 A tollban maradt. 637 Júl. 2. (Crisii, f. V. p. oct. Ioh. bapt.) Mindzenth-i Miklós fia: Ádám comes terrestris Crisiensis előtt Aduarus fia: Benedek és fia: Tamás nobiles castrenses de genere Ceuih — Péter fia: Lőrinc, ugyané Péter leánya: Mária leányai: Lucia és Ilona asszonyok, valamint Ágnes hajadon, továbbá János fiai: Miklós diák és Dénes beleegyezésével — pro sex marcis denarium novorum eladják Nicolaus de Valle Isow fiának: Fábián diáknak az Isouuelg birtokban lévő totales portiones cuiusdam magne silve ipsorum simulcum terra arrabili sub eiusdem portionibus silve existente, a következő határok között: prima meta incipitur iuxta silvam a parte meridiei, ubi est arbor nyrfa, meta terrea circumfusa, sita iuxta silvam annotate domine Lucie; deinde vertitur ad aquilonem penes terram arrabilem eundo venit ad arborem populeam, cruce signatam,