Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

(proc. Baba-i János fia: Mátyás) eltiltják az említett Pétert attól, hogy az elhunyt Sándor fia: György Kwchk birtokban lévő részét a másik Kwchk-i Lőrinc fiaival: néhai István mesterrel és Benedekkel kötött megállapodása értelmében nekik adja una cum eisdem participando, Benedeket pedig attól, hogy a birtokrészt elfoglalja. Papíron, zárlatán pecsét töredékével. Prímási lt. Ipolyi-gyűjt. n. 59. (DF 248921.) — (M.) 457 Máj. 11. Dolny Torh. István Valachia palatínusa hűséget fogad a lengyel királynak, és egyezséget köt vele, hogy kölcsönösen segítik egymást Zs. ellen. — Mon. Pol. XI. 75, reg. (Golebiowski I. 197, reg.) — (M.) 458 Máj. 12. (Varadini, f. III. p. Cantate) Zs. előtt Pelsewch-i Belbek(!) Imre vajda fia: András aule nostre miles (strennuus) — apródjának, a kiskorú Saasa-i István fia: Pál fia: Andrásnak nevében — előadta, hogy ennek atyja: Pál és nagybátyja: Jakab diák a törökök ellen a sub castro maioris Nykapolis vívott csatában elestek; örökösük, az akkor csecsemőkorban lévő András fiatalsága és tehetetlensége miatt az Abaújvár megyében fekvő Borsfalua és Dydychhaza, más néven Erdewdfalua birtokaira, Thobolka birtokon lévő részére és egyéb birtokjogaira vonatkozó okleveleinek a prelátusokkal és bárókkal együtt kiadott generálé decretum-ában megszabott, az új kettőspecsétje alatti megerősítését a kötelező idő alatt elmulasztotta; ennek következtében a dekrétum értelmében oklevelei érvénytelenekké váltak, birtokai pedig királyi kézre háramlottak, egyben kérte, hogy megfelelő jogorvoslásról gondoskodjék. Zs. a vajda fia: András szolgálataiért, és nehogy az atyai javaitól megfosztott András in dedecus sue nobilitatis idegen tető alá kényszerüljön, ennek összes birtokjogi oklevelét, amelyeknek megerősítését elmulasztotta, oly érvényesnek nyilvánítja intra et extra iudicium, mintha azok mostani pecsétjével volnának megerősítve. Ezenkívül a fenti, továbbá az ország bármely más megyéjében fekvő birtokait, amelyek az említett okokból királyi kézre háramlottak, a prelátusok és bárók tanácsából új adományul adja neki. — A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Relatio Johannis magni de Pelsewch tauarnicorum regalium magistri. Hártyán, a szöveg alatt titkospecsét nyomával. DL 9784. (NRA 819-22.) — (M.) 459 Máj. 12. (Rome apud Sanctum Petrum, IV. Id. Maii, anno I.) XXIII. János pápa Thome abbati monasterii Sancti Egidii de Simigio ordinis Sancti Benedicti Vesprimiensis diocesis. Miután őt — más levelében — auctoritate apostolica a monostor apátjává kinevezte, kérésére engedélyezi, hogy munus benedictionis recipére valeas bármely, az apostoli szék gratia-ját és communio-ját élvező főpaptól. E főpap — akit erre auctoritate nostra fölhatalmaz — eskettesse meg őt a sub bulla nostra csatolt forma szerint, majd per proprium nuntium mihamarabb tegyen jelentést per tuas patentes litteras tuo sigillo signatas, amely az eskü szövegét szó szerint tartalmazza. Mindezzel nem szenvedhet jogsérelmet a veszprémi püspök, akinek a monostor ordinario iure subesse dinoscitur. Stephanus XII de Prato. — A szöveg élén: A. Vatikáni lt. Reg. Lat. Vol. 147. fol. 240b. (DF 288609.) — Mon. Rom. Vespr. II. 358, kiv. 460 Máj. 13. Várad. Zs. a leleszi konventhez. Iktassa be Nagymihályi László fiait Nagymihály birtokon lévő féltelkükbe. — Sztáray II. 100. (A leleszi konv. júl. 14-i okl.-ből: 702. DL 85607.—Sztáray cs.) -(M.)