Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

328 Ápr. 8. (Cassouie, f. IV. a. passée) Zs. Rozgon-i Simon országbíróhoz. Határolja körül a Sáros megyei, prope civitatem nostram Epperyes lévő Zenthlachlow nevű birtokot, amelyet cserében Henningh királyi birtokért szerzett meg István fia: János és Anus (dictus) István fia: Mátyás Vytan-i nemesektől, majd Epperyes civitas-hoz csatolva, a civis-eknek és hospes-eknek adományozott. A határokat iuxta contenta iurium eorundem nobilium alias de dicta Zenthlachlow jelölje ki, majd örök jogon iktassa be a királyi civis-eket és hospes-eket a birtokba. Az oklevelet sigillo nostro solito erősíttette meg. Rozgonyi Simon országbíró 1411. aug. 17-i okl.-ből (831). Eperjes város lt. n. 111. (DF 228563.) — Iványi: Eperjes 162, reg. — Átírta Zs. 1419. aug. 18-án. (Uo. 118. — DF 228572.) 329 Ápr. 8. (Cassouie, f. IV. p. Ramispalm.) Zs. a jászói konventhez. Iktassa be Geche-i Péter fiait: Sebestyént és Lászlót az Abaúj megyei Enezke birtokba, amely zálogjogon illeti meg őket. Az oklevelet nagyobb pecsétjével, quo veluti rex Hungarie utimur, erősíttette meg. A jászói konv. 1411. aug. 22-i okl.-ből. DL 90805. (Vétel Finta Józseftől.) * Ápr. 8. Zs. Tapsonyi János alnádorhoz. — Hazai okmt. II. 192. (DL 43115.) — Helyes kelte: 1411. nov. 8. Lásd 1168. 330 Ápr. 8. (Cassouie, f. IV. p. Ramispalm.) Rozgon-i Simon országbíró ítéletlevele. Zs., aki előtt in personis dictorum universorum civium et hospitum regalium de Zeben panaszt tettek amiatt, hogy commetanei ipsorum, Ordo-i János fiai: István és Frank korábban quamplurimas particulas terrarum intra veros cursus ipsius opidi a parte possessionum ipsorum Ordo predicte, necnon Nyas vocatarum adiacentes elfoglaltak, rábízta, hogy a felek okleveleit átvizsgálva, a helyszínen jelölje ki a határokat in sue maiestatis persona et auctoritate. Amikor ad faciem dicti opidi regalis Zeben ment, annak bírája: Nywlas (dictus) Miklós és esküdt polgárai bemutatták a szepesi káptalan 1347. okt. 27-i privilégiális oklevelét, amely igazolta, hogy kiküldötte és a királyi emberek I. Lajos parancsára terram seu possessionem, quam ipse a Sykusd et Vza et filiis eorum in concambium recepisset, három részre osztották, duas partes ipsius terre ex parte opidi Zeben eidem, tertiam vero partém ex parte ville Ardo iobagionibus de eadem adták, leírva a határokat. Miután ennek megfelelően a határokat iuxta demonstrationem dictorum iudicís et civium reambulasset, consignationes faciendo, Sempse-i János fia: István bejelentette, hogy a határoknak a privilégiumban foglaltak szerint történő kiigazításában aláveti magát a bíró és esküdt polgárok eskütételének. Minthogy az utóbbiak készek voltak erre, meghagyta a bírónak és a 12 esküdt polgárnak, adiunctis eis aliis undecim civibus hereditates in dicta Zeben tenentibus, hogy tegyék le az esküt, és ezt a szepesi káptalannak Zs.-hoz intézett jelentésével igazolják. Tart. átírva Zs. 1419. aug. 22-i oki.-ben, amelyet Garai Miklós nádor 1423. máj. 25-én írt át. Az utóbbit Zs. 1434. nov. 26-i oki., ezt pedig a szepesi kápt. 1447. jan. 30-i oki. tartalmazza. — Kisszeben város lt. 17. (DF 258993.) Ennek 1450. jan. 21-i átírása: uo. 19. (DF 258995.) 331 Ápr. 8. (f. IV. a. pasce) A győri káptalan előtt Kysfalud-i magnus Lőrinc özvegye: Margit, fia: Antal és Kysfalud-i István fia: Miklós eltiltják Lymkowhath-i Domokos