Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

KÖNYVÉSZETI FORRÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK A Zsigmondkori oklevéltár III. kötete eredeti terv szerint az 1411—1414. évek anyagát ölelte volna fel. A kézirat lezárása után vált világossá, hogy az jelentősen meghaladja egyetlen kötet terjedelmét, ezért két kötetre (III. és IV.) volt bontandó. E két kötet forrásanyaga oly mértékben egybefolyt, hogy rövidítései és forrásai (könyvészeti, valamint levéltári) jegyzékének szétválasztása szinte megoldhatatlan feladatot jelentett, ezért a jegyzékek két kötethez érvényesek. A Könyvészeti források és rövidítések jegyzéke egyetlen betűrendben tartalmazza az oklevélkivonatok és -regeszták minden rövidítését. Az oklevéltár egységének érdekében a kötetben alapvetően megtartottuk az előző kötetek Mályusz professzor által kialakított rövidítési rendszerét annál is inkább, mert a kézirat jelentős része Mályusz Elemér munkája, és rövidítéseinek átdolgozása aligha lett volna lehetséges vagy kívánatos. — Ezért az újabb kivonatokban és regesztákban is ezt a rendszert fejlesztettük tovább. Az előző kötetek rövidítésjegyzékei csak a felhasznált könyvészeti források rövidítéseinek feloldását adják. Ezt a III. kötetben a kiadatlan források és a közszavak rövidítéseinek feloldásával egészítettük ki. A rövidítések feloldásában a kiadott szövegeknél, az előző kötetek címadatainak megtartásával, a könyvtári címleírási szabványt igyekszünk követni. Utalással kívánjuk áthidalni azt az ellentmondást, hogy az eddigiekben egyes oklevéltárak vagy szerkesztőjük, vagy kiadójuk neve alatt szerepeltek, míg mások a címük alatt. Ugyanezt tesszük azoknál a monumenta-sorozatoknál, ahol az összefoglaló sorozat címe és a részcím váltakozva szerepelt. Az oklevéltár első két kötete a periodikumoknál és az önálló tanulmányokat tartalmazó gyűjteményes köteteknél csak a periodikum vagy gyűjtemény összefoglaló címét (rövidítését), kötet- és oldalszámát közli, a szerző nevét és a tanulmány címét nem. E kötetben szükségesnek láttuk ezek jelzését is. Ezt az eddigi keretek megtartásával úgy oldottuk meg, hogy a jegyzékben a periodikum vagy gyűjteményes kötet adatai alatt a kötet és oldalszám jelölésével közöljük az idézett tanulmány szerzőjét és címadatait, a betűrendben pedig az egyes szerzők nevénél utalunk a periodikumok és gyűjtemények megfelelő helyére. A levéltári jellegű forrásokat őrző intézmények esetében ezek hivatalosan használt nemzeti nyelvű rövidítését és címét adja a jegyzék. A levéltári egységek elnevezése és feloldása a magyar szakirodalomban használt néven történik. Az Országos Levéltár állományából kikerült levéltári egységek jelenlegi őrzőhelyük megjelölésével itteni elnevezésüket tartották meg. A levéltári egységek rövidítéseinél a feloldás után zárójelben az őrzőhely rövidítése áll. A periodikumok kötetszámai az átnézett évfolyamokat jelölik. A nyitva hagyott kereteket az 1990. évben megjelent kötetek átnézésével zártuk.