Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

289 Márc. 31. Igló. János esztergomi érsek, János győri püspök, Garai Miklós nádor, Stiboriczi Stibor erdélyi vajda, Rozgonyi Simon országbíró, Marcali Miklós volt erdélyi vajda, Pelsőci János tárnokmester, Maróti János volt macsói bán, Perényi Péter volt székely ispán Zs.-tól nyert különleges felhatalmazásuk alapján a Magyar- és Lengyelország közt támadt viszályok elintézése érdekében hozzájárulnak, hogy nov. 11-én Ófaluban 12 magyar, ugyanannyi lengyel prelátus és báró gyűljön össze Szramovicében, és közösen hozzák meg végérvényes határozatukat. — Dogiel I. 42. — Wagner I. 1. — Katona XII. 44. — Fejér X/5. 116. (Mindhárom Dogiel után.) — Inventarium 22, reg. — Mon. Pol. XI. 74, reg. (AGAD Dok. perg. 5543. — DF 288985.) — (M.) 290 Márc. 31. (Cassouie, 78. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor az esztergomi káptalanhoz. Genyew-i Tamás fia: János leánya: Apolina perbe hívatta Nema-i Kolos (dictus) Jakab özvegyét, valamint Ambrus és Jeromos nevű fiait Zechen-i Frank volt országbíró elé, mivel ellentmondottak a Győr megyei Felsew Zygeth és Alsó Zygeth szigetek, továbbá a Danubius folyó fele iktatásának. A per az alperesek oklevél-bemutatásáig jutott, majd királyi parancsra 1400 Szt. Mihály nyolcadára (okt. 6.) halasztódott. Ekkor Apolina annak bizonyítására, hogy a Felsew Zygeth és Alsó Zygeth szigetek és a fél Duna őt illetik, bemutatta Károly király 1335. máj. 19-i privilégiális átírásában Károlynak 1334. febr. 27-én Visegrádon kelt bizonyságlevelét, amely szerint magnus Péter fia: Tamás Chokakw-i és Geztesi várnagy megvásárolta Genyew-i Jakab fiától: Miklóstól és fiától: Domokostól Genyew-i birtokrészüket, továbbá a győri káptalan 1334. szept. 12-i jelentését arról, hogy a birtokrészt Károly 1334. szept. 3-i parancsára meghatárolta, és az iktatást elvégezte. Ezután kérte, hogy az alperesek is mutassák be okleveleiket, mire azok előterjesztették Kapla-i János országbíró 1392. okt. 12-i ítéletlevelét (ZsO I. 2638). Miután a felek kijelentették, hogy több oklevelük nincs, Frank országbíró, mivel a birtokok határjárása és a szigetek, valamint a fél Duna felülvizsgálása nélkül ítéletet nem tudott hozni, elrendelte, hogy a fehérvári káptalan állapítsa meg húsvét nyolcadán (1401. ápr. 10.) a birtokok határát, eljárásáról pedig nyolcad napra tegyen jelentést a királynak. Halasztás után a felek előterjesztették a fehérvári káptalan 1400. ápr. 30-i jelentését (ZsO II. 236). Mivel a szigetek és a halászóhelyek iktatása, 1334 óta Péter fia: Tamás, Apolina őse birtoklásának Nema-i Konrád és Péter, Melertthw-i Miklós fia: Jakab és Pousa fia: Domokos és más szomszédok közül senki sem mondott ellent, Apolina Tamás halála után János országbíró oklevelének kiadásáig Alsó Zygeth, Felsew Zygeth szigeteknek és a fél Dunának Nema-i Jakab fia: Zsigmond által történt visszaperléséig a szigetek és a halászóhelyek birtokában volt, az esztergomi káptalan okleveléből pedig kitűnik, hogy hat sziget Apolináé, hat pedig a királynéé, Frank országbíró és a bíróságban vele együtt ülő Bálint pécsi bíboros, László knini püspök, Nesa-i Tamás fia: Miklós mester, az ítélőmesterek és nemesek úgy látták, hogy Apolinát az öt szigetbe és ugyanannyi halászóhelybe be kell iktatni. Az alperesek ennek ellentmondottak, kijelentve, hogy az öt sziget és a halászóhelyek Néma birtok, a többi sziget és a halászóhely felől [vannak bizonyítékaik], és kérték, hogy azok [felülvizsgálására] Frank országbíró küldje ki emberét. Az országbíró az ülnökökkel úgy döntött, hogy az öt, Fewenyes, Kerthwelws, Cheyn, Kysschenyid és Zathonzygethe nevű szigetek és az öt, Feltanya, Kwzeptanya, Farktanya, Gywrewthanya és Nagtanya nevű halászóhelyek, amelyeket 60 vei citra esztendeje Apolina ősei és a saját birtokában vannak, őt illetik meg, és neki kell megítélni. Ezért elrendelte, hogy Zob-i Bertalan ítélőmester a váci káptalan bizonysága jelenlétében Szt. György nyolcadán Gwnyew és Néma birtoko-