Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
Csemen suum cursum in praefatum antiquum cursum saepefati fluvii Rabae fecisset et facérét, inibique in ipsa Molnár iamfata insula usque villám Püspöki existeret et adiaceret eandemque Molnári ab ipsa civitate regali distingueret vei ne, majd az eljárásról annak 8. napjára tegyen jelentést. Ekkor a felperesek bemutatták a káptalan jelentését, amely szerint annak kiküldöttei: Hollós-i Miklós és Márton mesterek kanonokok, valamint Gencs-i Balázs és Kóltha-i Márton mesterek, az e célra kirendelt nádori emberek nem tartották helytállónak az alperesnek supra pontem Molnárihid vocatum, non longe in portu seu rippa dicti fluvii Rabae magnae iacentis in loco pratoso érkezve tett kijelentését, amely szerint antiquus meatus ipsius fluvii Rabae magnae illic exstitisset, meatus autem fluvii Csemen fuisset, ubi ipse fluvius Rabae flueret, ipseque fluvius Rabae de antiquo suo meatu resiliendo in meatum ipsius fluvii Csemen incidisset, abhinc iuxta alveum per bonum spatium venisset ad alium alveum Feketeér vocatum, ubi praefatus alveus per ipsum Demetrium pro meatu antiquae Rabae demonstratus in opposito terrae villae Püspöky defecisset. Tagadták azt az állítását is, hogy az alveus és a Raba folyó között lévő föld lenne az említett sziget, minthogy megállapításuk szerint az non ex parte dictae villae Püspöky, sed ex parte dictae civitatis adiaceret, dicta vero villa Püspöky ex parte ipsius civitatis nullám haberet vicinitatem. Ennek alapján, minthogy az alperes — aki ezúttal nem jelent meg — nem tudta állításait bizonyítani és ellentmondását megindokolni, kiküldötte és Gencs-i Balázs mester nádori jegyző, a királyi kúriából e célra kirendelt nádori ember az ellentmondásokat figyelmen kívül hagyva, örök érvénnyel jelölje ki a civitas határait Molnári birtok felől a Rába folyónál lévő körtefától kezdve, ibique in eundem fluvium Rabae intrando per médium ipsius ad orientem ad prescriptum pontem Molnarihid et abhinc similiter per médium ipsius fluvii Rabae longe usque dictam arborem gyertyanfa penes eundem fluvium existentem, majd Szt. Egyed 3 8. napjára tegyen jelentést az eljárásról. Egyúttal elrendeli, hogy a felek közösen javítsák meg és tegyék járhatóvá az említett hidat, s hogy a kiküldöttek hajtsák be az alperestől a neki mint bírónak járó 26 és a felperesnek járó három márka bírságot. A vasvári kápt. 1411. márc. 17-i okl.-ből (251). Vasvári kápt. mit. fasc. 4. n. 11. (DF 279140.) 1 Az eredetiben az „intrando" helyett: et in eandem. 2 Az eredetiben: 1261. 3 Helyesen: Gergely? 174 Febr. 21 (in curia nostra Vylak vocata, sab. a. kath. Petri) Vylak-i Bertalan fiai: László és Imre macsói bánok Zs.-hoz. Bírói székükön Zenthsaluator-i János fia: Adalbertus Valkó megyei nemes bemutatta titkospecsétje alatt kelt 1410. nov. 22-i oklevelét (ZsO II. 8056), majd Nek-i János előterjesztette László és Berthok felesége nevében 1410. nov. 9-i, szintén titkospecsétje alatt kiállított oklevelét (ZsO II. 8028). Ezután ítéletet akartak hozni, mivel azonban a két királyi parancs ellentmond egymásnak, utasították a feleket: böjtközép 8. napján (márc. 18.) okleveleikkel jelenjenek meg előtte, amikor a prelátusokkal és bárókkal majd eldönti, hogy melyikük oklevele az érvényesebb (vigorosior). Kérik, értesítse őket határozatáról. Papíron, a szöveg alatt pecsét töredékével. DL 92386. (Festetics cs. jn.) — (M.) 175 Febr. 21. Szeben. Szeben szék a (Medgyes széki) Musna falu részére átírja a hét szász szék 1395. aug. 30-i oklevelét (ZsO I. 4068). — Archív NF XXI. 293. — Z—W. III. 502. (Zs. 1411. márc. 11-i okl.-ből: 233. Medgyes város lt. n. 160 (206). — DF 285643.) — (M.)
