Körmendy József: A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annátái 1421–1536 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 21. Budapest, 1990)
Bevezetés. A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annátái 1421-1536
meg.) Munkájuk bevezetése és a feldolgozás módszere fő vonalakban az adatokban lényegesen szerényebb magyarországi forráskiadványnak mintájául szolgált. A legfontosabb különbség, hogy a hazai vonatkozású bejegyzések néhány szórövidítés alkalmazásával teljes egészükben közlésre kerültek. A szövegkiadásban a Magyar Történelmi Társulatnak a középkori latin források kiadására vonatkozó szabályai voltak irányadók. 24 Az egyes annata-szövegekhez kapcsolódó és a lap aljára tett megjegyzések, jegyzetek a következőkre vonatkoznak: a. Korábbi szövegkiadás (ed.) vagy regeszta (reg.). b. A hivatali ügyvitelben az annátákhoz kapcsolódó iratok (suppl., bulla) kiadására való utalás. c. A megyéspüspökök és tituláris püspökök személyének, nevének azonosítása Conrad Eubel Hierarchia catholica (idézve: Eubel I—III) című kiadványa alapján. d. A Cancellaria Apostolica és a Camera Apostolica tisztviselőinek, az annata-kötetek névbejegyzéseinek azonosítása F. Baix és Th. Frenz idézett munkái alapján. E négy jegyzet-csoportban megtalálhatók a korábbi szakirodalomból rövidítéssel idézett, forrásokban alkalmazott tulajdon- és helynév-formák, a magyarosított névalakok, az olvasati eltérések és a szakirodalomba bekerült téves olvasatok. Az adatok közötti összefüggések felderítését és számontartását az utalók segítik. Ezek a szempontok érvényesülnek e forráskiadvány egészét összefoglaló Index personarum et locorum szerkesztésénél is, amely betűrendben tartalmazza az egyes annata-szövegekben előforduló összes személy- és helynevet, valamint a tételekhez kapcsolódó valamennyi névváltozatot, névazonosítást. A helynevek mai földrajzi megnevezése csak abban az esetben található, ha az azonosság biztos; a további lehetséges azonosítások elvégzése a helynévkutatás feladata. Figyelve a középkori magyar művelődéstörténet kutatási szempontjait, ez a mutató tartalmazza az annata-szövegekben előforduló patrociniumokat, az apátságok, kolostorok szerzetesrendi csoportosítását, a személyek szerzetesrendekhez való tartozásának megjelölését. Ezt a célt szolgálja a székesegyházi javadalmaknak a káptalani rangsor szerinti felsorolása is. A káptalani javadalmasoknál a canonicus, valamint a canonicatus et praebenda megkülönböztetés az annáták szövegére támaszkodva azt jelenti, hogy a forráskiadvány alapján megállapítható, melyek azok a kanonoki javadalmak, amelyek az 1421--1536 közötti korszakban illetékfizetéshez voltak kötve. A forráskiadványt a névmutatón kívül még kiegészíti az Annatae magyar adatokat tartalmazó részének táblázatos áttekintése (Ordo librorum Annatarum annotationes ad Hungáriám spectantes continentium), amelyben az új és régi jelzetek, a sorozat hiányzó kötetei, a bennük foglalt feljegyzések ideje és a jelen kiadvány tételszámaira való utalás is megtalálható. Végül külön táblázat szemlélteti az annata-szövegekben idézett, a javadalmak adományozását igazoló pápai iratok, bullák időrendi adatait a Gergely-féle naptár szerint (Tabulae chronologicae bullarum). 24 A Magyar Történelmi Társulat forráskiadási szabályzatai. Melléklet a Századok 1920. évi folyamához.-Bp. 1920, 22-24. — Cf.: Györffy György: Nemzetközi oklevélkiadási szabályzat. Levéltári Közlemények 51-52 (1980-1981) 102.
