Körmendy József: A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annátái 1421–1536 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 21. Budapest, 1990)
Bevezetés. A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annátái 1421-1536
Az erre vonatkozó bejegyzéseken kívül a lap bal szélén feltüntették az egyházmegye nevét, amelyben a szóbanforgó, betöltendő javadalom volt. Néha itt még egy-egy marginális utalás az adományozás természetére vagy a javadalmas tisztségére vonatkozott. 12 A lap jobb szélén viszont gyakran megtalálható a kifizetés megtörténtéről és a befolyt összeg nyugtázásáról, könyveléséről szóló megjegyzés; utalás az illeték kifizetéséről kiállított nyugtára (quittantia) és annak a Liber quittantiarumba való be vezetéséről. 13 Mindettől jól megkülönböztethető az Annatae köteteinek második felében az illetékfizetés kötelezettsége nélküli (sine obligationibus) bullák bejegyzése. Ezek olyan javadalmak adományozására vonatkoznak, amelyek a jogban biztosított valamilyen ok vagy a javadalom alacsony értéke miatt az annáta fizetése alól mentesek voltak. 14 Ezeknél a pénzügyi vonatkozások és más marginális megjegyzések elmaradtak. A jelen forráskiadványban az Annatae e kétféle bejegyzései egyetlen, a bejegyzés dátumának időrendjébe rendezett sorozatban találhatók. Az Annatae első 73 kötetében az 1421-1536 közötti évekből 236 tételben 17 magyarországi egyházmegye 241 adata található. Ezek számszerű megoszlása a következő: Zágráb 40, Veszprém 38, Esztergom 31, Pécs 29, Győr 22, Várad 21, Eger 16, Erdély 9, Bács 8, Vác 8, Csanád 6, Kalocsa 4, Bosznia 3, Nyitra 3, Milkó 1, Nándorfehérvár 1, Szerémség 1. A német, francia vagy angliai egyházmegyékhez hasonlítva ezek kis számok. 15 Ennek magyarázata az, hogy a magyarországi javadalmak szerényebbek voltak és csak kis részük volt annáta-fizetéshez kötve. Példaként a sűrű népesedésű és viszonylag nagyobb számú bejegyzéssel rendelkező veszprémi egyházmegyét említhetjük, ahol a megmaradt adatok szerint az óbudai és a felhévizi prépostság, a fehérvári királyi társaskáptalan javadalmai, a veszprémi székesegyház több javadalma, a felsőőrsi prépostság és a köveskáli plébánia volt annátához kötve. 16 Az adatok ritkaságát az is jellemzi, hogy a jelzett időszakból a ma meglévő 73 kötet közül magyarországi annáta csupán 60 kötetben található. 1536 után pedig a sorozatnak további megmaradt 63 kötetében ilyen bejegyzés már nincs. A Mohács utáni években az adatok egészen megritkulnak, majd végleg elfogynak. Ennek 12 Marginális megjegyzésekre példa: Prothonotariatus (N. 152), Exemptio (N. 175), Pensio pro cardinali (N. 179), Pro cardinali (N. 222). 13 Példa: N. 161. — Cf.: Lukcsics József: Középkori pápai adókönyvek. Bp. 1908. 18, 26. — Mayer Béla a MREV III-IV. és a korábbi szakirodalom alapján összefoglalta a magyarországi egyházi javadalmak után járó illetékek fizetési módját, és példaként a Medici-bankháznak Beckensloer esztergomi érsekkel való kapcsolatát elemezte: Pápai bankárok szerepe Magyarországon a középkor végén. Századok 57-58 (1923-1924), 648-668, főként 660. A kérdés teljes feldolgozása csak az egész forrásanyag ismeretében (annatae, obligationes, quittantiae) lehetséges. 14 A fizetés elengedésének indoklására példák: Quia infra taxám (N. 118), Nec ascendit summám (N. 159), Confirmatio unionis (N. 47), Absolutio a censuris (N. 143), Dispensatio a presbitericidio (N. 145), Absolutio a homicidio (N. 163), Dispensatio ab homicidio (N. 165), Hospitalitas (N. 128), „Perinde valere" (N. 162, 217), Exemptio (N. 175), Quia non debet solvere (N. 190). 15 F. Baix op. cit. V. Márton pápa korszakából 1099, E. Brouette op. cit. az 1484-1503 közötti időszakból 700 annátának közölte a regesztáját. 16 Körmendy József: A veszprémi egyházmegye a középkor végén az annáták tükrében. In: A Dunántúl településtörténete VI. 1984. 45-53. (Pécsi Akadémiai Bizottság — Veszprémi Akadémiai Bizottság. Értesítő).
