Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)

— aki Mátyás király ausztriai hadjáratában megsebesült, és akit a királyi táborból ura: idősb István Werthesy-hez küldött — kizárták őt Thoth-ból, s ezután sem őt, sem fiait nem látták, és többé a jövedelmet (proventus seu census) sem vették át. Ezután Albert és idősb István, Albert fia: Mátyás és a postumus István Thoth és Kawasd birtokokat — Mátyás fiai: László és György nevében is — a mai napig hibásan birtokolták. — Eazekas Márton még azt is vallotta: hallotta, hogy Lely István kérte atyafiát (fratrem): Mátyást, hogy járuljon hozzá leányai: Katalin és Krisztina fiúsításához, ha második feleségétől fia születnék; Mátyás azonban nem egyezett bele. b) A második rész címe: Propositiones et allegationes Contra nobiles dominas Katherinam et Cristinam filias videlicet condam Stephani Lely filii olim Ladislai Lely de Thoth pro parte nobilium puerorum Ladislai et Georgii filiorum condam Mathie Lely filii Alberti filii dicti condam Ladislai Lely, fratris utputa carnalis prefati Stephani Lely. Az e cím alatt feljegyzett érvek és szempontok az eredeti beosztás szerint a következők: 1. Katalin és Krisztina házasságkötésük után sem atyjuk, sem fiatal korában elhunyt édestestvérük: postumus István életében nem voltak Tóth és Kawasd birtokában, testvérük utód nélküli halála után az ugyancsak meghalt Mátyás két fia: László és György még kiskorú volt. Ekkor Erzsébet férjével: Nadan-i Mihállyal és Krisztina leányági jogon a birtokba beültek (subintraverunt), és el akarták adni és idegeníteni a birtokjoggal együtt, pedig az a férfi ágat, azaz a kiskorú Lászlót és Györgyöt inkább megillette. 2. László és György gyámjai ellentmondtak annak, hogy Katalin és Krisztina a Tóth, Kawasd és Martonteleke birtokokon levő részeket a királytól újadomány címén kérjék, mert ezek a még élő fiúágat illetik. Az impetratio a gyermekek tudta és akarata nélkül csalárdul (sinistre) történt; a fiúk érdekében tett tiltakozás pedig tíz nappal megelőzte az adomány megkérését, ezért nincs szükség arra, hogy részükre újadományt kérjenek. 3. Katalin és Krisztina birtokkérésüket úgy szépítették (impetratio .. . colorata), mintha ők lennének az utolsó leányági leszármazottak, így kizárták Lászlót és Györgyöt mint fiúágat, valamint Albert leányait: Ilonát és Erzsébetet is — ha a birtok a leányágat is illeti. 4. Katalin és Krisztina atyjuk halála után nem foglalták el birtokát, mert nem tudták, hogy a születendő (postumus) gyermek fiú lesz-e vagy leány, ha viszont a birtok leányágon is öröklődött volna, úgy rögtön elfoglalhatták volna, ezt azonban nem tették, mert László és György atyja: Mátyás, valamint elhunyt atyjuk özvegye ezt megakadályozták volna. István halála után viszont, amikor a két fiú (kb. 10 és 9 évesen) teljesen árva maradt, és gyámjuk sem volt, a birtokot minden igazság, törvény és országbeli szokás ellenére hatalmaskodva foglalták el. — Ha azonban Katalin és Krisztina a birtokokból és birtokrészekből leánynegyedre tartanak igényt, azt a gyermekek gyámjai a törvény és szokás szerint készségesen kiadják, de ne tartsák a birtokokat elfoglalva, és ne bitorolják (usurpent) azokat. Két összefüggő papírlapon (négy oldal), megpecsételés nyoma nélkül. DL 63566. (ad fasc. 1. n. 20.) 17* 259