Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)
házában elhangzott tanúvallomásokról. — Az első tanú Bereck, a szentmártoni egyház 67 éves plébánosa megidéztetve eskü alatt vallotta: 1507-ben Gergely-napon (1506. márc. 12.), csütörtökön 1 Jwsth Andrást a vikárius levelével három kánoni figyelmeztetésben részesítette, hogy adja meg tartozását Jakab Ffilka-i plébánosnak. Bár Jwsth kérte a turóci konvent oklevelében megírt határidő meghosszabbítását, és kérte Jakab megidézését, ő ezt a kérést nem teljesíthette. Húsvét 8. napján (1506. ápr. 19.) Jwsth Andrást valamennyi plébánosa nyilvánosan kiközösítette (denuntiatus et excommunicatus). —- A második tanú Máté (Mátyás?) 46 éves szentpéteri plébános eskü alatt ugyanezt vallotta, mert az első tanúval együtt járt el. — A harmadik tanú István Thurano-i 35 éves plébános megidézve eskü alatt vallotta: nem tud mást, csak azt, hogy húsvét 8. napján a kiközösítés megtörtént. — A negyedik tanú Ffolkusffalwa-i Péter mintegy 66 éves nemes megidézve eskü alatt vallotta: Az elmiilt évben Jwsth Andrást és liptói Gergely ZenthAndreas-i plébánost Nezjjal birtokra hívták, hogy a turóci konvent levelében összeírt többi nemessel határozzanak a Jwsth András és Jakab Ffilka-i plébános közti ügyben. Jelen volt a konventben, ahol a nevezett Gergely úr a többi nemessel 200 (II C ) forint terhe alatt vállalta, hogy a Liptó megyei Szentmiklóson gyertyaszentelő nyolcadáig az ügyet befejezik, és ha valamelyik fél ezzel nem volna megelégedve, 200 forintban marasz talódjék el, addig pedig ügyvédje az esztergomi széken ne tevékenykedjék (quietus permanere debuisset). A megjelölt időpontban az arbiter-ek nem fejezték be az ügyet. — Az ötödik tanú Jessen-i Halko János 60 éves nemes megidézve eskü alatt ugyanazt vallotta, mint a negyedik és az ötödik tanú. 2 — A hetedik tanú alsójeszeni (de inferiori Jessen) János 50 éves nemes megidézve eskü alatt vallotta: Az elmúlt évben Jwsth András másik familiárisával: Sstek Jánossal a konventi levél értelmében Liptó megyébe, Szentmiklósra ment az ügynek arbiter-ek útján történő elintézésére; a megjelölt helyen és időben ott volt Jakab plébános is az e célra odahívott nemesekkel és nem nemesekkel, hogy ezek döntsenek, de az ügyet nem tudták lezárni (finem nullum determinari potuerunt); ezért a felek hazatértek (recesserunt). Papíron, eredeti feljegyzés, megpecsételés nyoma nélkül. DL 63536. (Fasc. VIII. n. 11.) 1 A feljegyzés Pál első remete napját követő kedden keletkezett, s az első tanú vallomásában az 1507. év mint elmúlt szerepel. Ennek ellenére a feljegyzés keltót 1507. január 11-re kellett tenni, mert az ügy 1507. április 18-án lezárult, továbbá mert az elmúlt évben (1506-ban) esett Gergely napja csütörtökre. 1 Az ötödik tanú esetében a feljegyzés készítője eltévesztette a számolást, mert szerinte ez úgy vallott, mint a 4. ós 5. tanú. Bizonyára fogalmazványról másolt szöveggel van dolgunk, mert csak egy javítás van a szövegben. így valószínűnek tűnik, hogy az 5. tanú vallomása közben szeme átugrott a 6. tanú által mondottakra, és ezért írta, hogy úgy vallott, mint a 4. és az 5. tanú, majd folytatta a másolást a 7. tanúval. 664. 1507. január 20. (20. die circumcis. Domini). Ferenc, a sági Szűz Mária-monostor prépostja és a konvent jelenti Peren-i Imrének, Abaúj megye örökös ispánjának, Magyarország nádorá-
