Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)

487. 1495. december 28. (6. die IV. a. nat. Domini). A garamszentbenedeki konvent jelenti Ulászló királynak: Az 1495. október 26-án kelt idéző és insinuatio-s királyi levél (lásd a 481. sz.) alap­ján Ealkwsfalw-i Lachne György királyi ember és István fráter pap, kon­venti kiküldött Wegles-i Justh Andrást (egr.) karácsony előtti szerdán (dec. 23.), Kosthyen-i birtokrészén insinuatio-val megidézték vízkereszt ün­nepének nyolcadára (1496. jan. 13.) a király személyes jelenléte, a főpapok és bárók elé Koromhaza-i Korom Bálint felesége, néhai Nezpal-i Balázs leánya: Zsófia ellenében. Papíron, zárópecsét töredezett darabkáival. DL 63405. (Régi jelzet nélkül.) — Justh András részére kiállított par. 488. 1496. január 3. (3. die circumcis. Domini). A turóci Szűz Mária-monostor konventje jelenti Ulászló királynak: Az 1495. november 23-án kelt királyi idéző levél (lásd a 484. sz.) értelmében Mykefalwa-i Miczinsky János királyi ember és Gál fráter pap, konventi ki­küldött karácsony előtti szerdán (dec. 23.) be akarták iktatni Swmerfeldth Jeromost a neki adományozott Rakythowcz-i egy nemesi és két jobbágy­telek birtokába, az iktatásnak azonban nemes ura: Vegles-i Jwsth András nevében Solna-i Sthek János ellentmondott, ezért Andrást György-nap nyolcadára (máj. 1.) a királyi személyes jelenlét elé idézték; majd újév nap­ján (1496. jan. I.) András Radwan-i plébános (hon. et discr.) nevében Dénes (ingeniosus) Radwan-i clericus mondott ellene az iktatásnak, és így András plébánost ugyanúgy megidézték.; Papíron, zárópecsét nyomával. DL 63406. (Fase. IV. n. 4.) — Az oklevél hát­lapján olvasható feljegyzés: Pro A Simon Moczkos de Persehaza cum nostris. — Pro A Nicolaus de Wezelen cum ZenthBenedek, solvit Cz( ?) (kézjegy). 489. 1496. március 26. (sab. a. Ramispalm.) Posonii. Ulászló király megparancsolja Zólyom megye ispánjának, illetve al­ispánjának és a szolgabíráknak, hogy azonnal hajtsák be királyi tekintély­lyel Wegles-i Jwsth Andráson (egr.) azt a kártérítést, amellyel a most Besz­tercebányán (in Novo Zolio) tartózkodó asszonypatakai (de Riwlo domina­rum) Nempche (dictus) Jánosnak (circumsp.) tartozik. Néhány évvel az­előtt ugyanis Jwsth András fegyveres familiárisai megtámadták az éppen Turowa birtokon pihenő Jánost és szolgáját, szállásáról (hospitis) kivon­szolták, majd megverték őket; lovát, ruháját, pénzét és minden holmiját el­vitték. Ez ügyben János a maga javára már két ítéletet is kieszközölt; András a megítélt kártérítés megfizetését a besztercebányai kamara ispánja és más derék férfiak (probis et idoneis viris) előtt hitére és tisztességére (sub fide et honore suis) meg is ígérte, de azt még mindig nem teljesítette. A le­velet bemutatójának visszaadni rendeli. -—Az oklevél jobb felső sarkában: Commissio propria domini regis. Papíron, alul papírral fedett vörös gyűrűspecséttel. DL 63407. (Fase. IV. n. 6.) 12* 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom