Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)

cuius vertice est una metha arborea (nyr)ffa in se continens; et iterum ref[lec]tit se parumper ad orientera ad unam metam terream, de qua postmodum tendit de ipso bercz similiter ad septentrionem in Bikor, qui Bikor transsit ad pratum et aseendit ad quasdam salices, sub quibus mete continentur, de quibus currit superius ad bercz, directe transsit et tendit de eodem ad quendam Dymulczen alias Nahloch vocatum, de quo vádit ad arboreB piri et deinceps currit inferius et cadit in quendam fluvium Bela vocatum, quod(!) pertranssit ad salicem, sub qua est meta; de qua currit advadit(!) in quendam pothok, per quem postmodum reflectit se iterrum(!) ad orientem et iuxta ipsum est positajina metha, que separat a possessione Zabocrek, per quam ascendit et iniungit Sucnachmeinycza et iterum per ipsum Chmelnycze vádit superius in fluvium Chmelnycze dictum et per ipsum Chmelnycza; deinde vádit ad quosdam lapides Ygethk[ye vocatjos; inde ascendit ad fontem unum, ex quo emanat fluvius unus Lubo[czna] dictus, deinde vádit ulterius ad alpes ad unum lapidem dictum Fekethekye, deinde consequenter reflectitur ad meridiem per unum orom vulgariter brdo et deinde persaltat per pothok Rewcze dictum et econverso transsit per unum orom ad lapidem Wryczeke dictum; inde consequenter reflectitur ad occidentem ad Keressthesshawass vocatum; et inde reflectitur per semitam, per quam itur ad Bystryczyam Zoliensem et tendit ultimo ad prescriptum lapidem Wrathnycza nominatum et ibi terminatur. — Az eredeti oklevél és két korai átírása ugyanazt a határjárást tartalmazza, míg az 1454-i átírás ettől lényegesen eltér. Ez önmagában ÍB szerfelett gyanússá teszi ezt az átírást. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a turóci konventnek ez év augusztusában kiállított oklevelei sokkal érettebb kiállítási módot, gyakorlottabb írást mutatnak, ráadásul a határjárás szerkezete is több helyen eltér a III. András korára már kialakult megoldástól, akkor biztosra vehetjük, hogy az 1454-i átírás közéikorú hamisítvány. Hazai okmt. VI. 325. (1287-i szöveg.) • 6. 1287. [június 23. előtt]. IV. László király hűséges szolgálataira — különösen a cseh (Boemie) király (aki a csatában elesett), valamint a kunok (Cumani) ellen indított hadjáratban véghez vittekre — való tekintettel Marchanka/Mathanka fiának: Jánosnak, valamint testvérének (fratri): Balázsnak és örököseinek adományozza a Turuch-i Nachpal nevű királyi földet (terram seu villám), átírva a turóci konvent keltezés nélküli jelentését a föld iktatásáról és határjárásáról (lásd az 5. sz.). Kelt Theodorus mester Scybin-i prépost, királyi alkancellár keze által. Hártyán, selyemzsinóron függő pecsét darabjaival. DL 63059. (Fasc. I. n. 3.) Átírta III. András király 1295. április 24. DL 63060. > a turóci konvent 1454. augusztus 17. DL 63180. IV. László király jelen oklevelét átírta még az esztergomi káptalan is 1340. január 22-én. DL 63062. Reg. Arp. 3447. sz. 7. 1287. • IV. László király bizonyítja, hogy Machanka fia: János comes a tőle kapott, Turuch-ban levő Nechpal nevű földből kétekényit — amely az erdő felől a Hemelniche folyó mellett fekszik, és melyet Bilataorthuan-nak neveznek — engedélyével ugyancsak jelenlevő rokonainak, Pál fiainak: Gyula-nak és Arachk/Harachk-nak adott. Tartalmilag átírta Tamás országbíró 1351. november 25. >• Bebek Imre országbíró 1391. október 4. DL 63087. Reg. Arp. 3466. sz.