Francisci Döry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19. Budapest, 1989)

A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában

rült szükséglet kielégítését célozta — pl. a katonáskodást szabályozó dekrétumok —, vagy a királynak és a rendeknek az adó körüli újra meg újra történő egyezkedésének eredményét, vagy a rendeknek a király időről időre elkövetett visszaélései elleni védekezését tartalmazta, egyszóval az erőviszonyok pillanatnyi állását tükrözte. Ilyen körülmények között mind a király, mind pedig a rendek részéről amúgy is teljesen hiábavaló lett volna a törvény állandóságának, „örökérvényűségének" követelése. Az 1486-i törvényalkotás alapjában különbözik a korábbi évtizedek törvényalkotásaitól. A király uralkodása során most először tett kísérletet a jogviszonyok szélesebb körének szabályozására, valamint a korszak európai udvarainak példáját követve a kodifikációra, a jogszolgáltatás és igazgatás törvényeinek egyszer s mindenkorra egy törvényben való rendezésére, összesítésére. A törvénykönyv — miként azt Bónis György megállapította — a „régi, jó jog" elméletével szemben a máig ható, hierarchikus jogforrástan érvényesülésének útját egyengette.

64 Teke Zsuzsa 64 Bónis: Középkori jogunk p. 80.