Francisci Döry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19. Budapest, 1989)
A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában
Coborszentmihályon, ahol 1481-ben kolostort és templomot alapítottak a domonkosok részére. A családot különösen kegyben tarthatta Mátyás, mert uralkodása alatt több ízben is jelentős birtokadományban részesítette, s tette tekintélyes középbirtokossá. 22 A család két másik tagja, Czobor Imre és Márton egy 1486-i adat szerint a király udvari vitézei voltak. 23 Bodrog megye egyik követe tehát a proceres-hez, az előkelőkhöz, ahhoz a társadalmi réteghez tartozott, amelynek képviselőit egyes századközepi oklevelekben a bárók és a megyei követek között szokták feltüntetni. A követek a királyság ötvenhét megyéjéből jöhettek össze rendszeresebben, míg Szlavónia, Erdély — követeiket nem a megyék, hanem a tartománygyűlés választotta — és Horvátország képviselőinek jelenlétéről meglehetősen ritkán adnak hírt a források. 24 Tudomásunk szerint Erdély követei mindössze két, Horvátország követei egy alkalommal vettek részt az országgyűlésen. Szilágyi Mihály ad hírt az erdélyiek közreműködéséről Mátyás megválasztásakor. Ok — Szilágyit idézve — vi sanguinis maguk is universe gentis Hungare ... membra voltak. 25 1463-ban viszont a dekrétum hivatkozik Erdély és Horvátország követeinek jelenlétére. Az erdélyiek minden bizonnyal megjelenhettek még az 1464-i, 1472-i országgyűléseken is, ahol külön szóltak szabadságjogaik megőrzéséről. 26 Ugyancsak ritkán tűnnek fel az országgyűléseken a városok követei is, ami a megelőző évtizedek politikai gyakorlatának ismeretében meglepőnek tűnhet. A negyvenes évek bel- és külpolitikai nehézségei ugyanis arra ösztönözték az ország vezető politikai erőit, hogy a polgárságot, legalábbis annak egy részét, a rendi ország tagjának ismerjék el, és a városi követeket rendszeresen meghívják az országgyűlésre. Uralkodásának első éveiben Mátyás szintén ezt a gyakorlatot követte. Míg 1458. május 13-i meghívója 27 szerint a városi követeknek meglehetősen passzív szerepet szánt az országgyűlésen, addig néhány hónappal később (november 15.) kiállított újabb meghívójában 28 már a többi renddel egyenrangú partnerként kívánta kezelni őket, akik nélkül a terítékre kerülő kérdésekben nem akart határozni. így a király szerint az országhatárok visszaállításáról, a Szent Korona visszaszerzéséről, a királyság védelméről folytatandó tárgyalások a városok pecséteikkel való megjelenését igényelték. Bár a király az országgyűlés megnyitása előtt még egyszer hangsúlyozta annak fontosságát, hogy 22 Csánki: Tört. földr. IIpp. 215-216. 23 Magyar Országos Levéltár, Dl 12821. 24 ... tam intra corpus huius regni nostri Hungarie et Sclavonie, quod continetur in sexaginta comitatibus, quam etiam in partibus Transilvanis et regno Croatie ... Uo. Dl45086. 25 Teleki: Hunyadiak Xpp. 570—571. 26 A nemesség országgyűlési képviseletéről Id. J. Holub: La représentation politique en Hongrie au Moyen Age. Studies presented to the International Commission for the History of Representative and Parlamentary Institutions 18 (1958) pp. 79—121. 27 M. G. Kovachich: Vest. pp. 297-298. ™ Uo.pp. 331-332.
