Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193-1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 18. Budapest, 1990)

köztük vagy familiárisaik között felmerülő ügyekben ítél, kivéve a sebesüléssel, esonkulással és halállal járó, a város bírájának fenntartott ügyeket; rajtuk kívül sem polgár, sem jobbágy a mesterséget nem gyakorolhatja, hacsak a céh el nem ismeri mesternek (per . . . totam societatem in magistrum erigi meruerit), amiért fél font (libram) viaszt — az Űr teste gyertyájához —, három jó és tiszta fogást (fercula), egy sültet (assaturam) és négy pint bort, lakomára (in prandium) ugyanúgy fél font viaszt, négy fogást, két sültet és két köböl bort ad a mestereknek és a társaságnak, ellenkező esetben megbüntetik; ha a céhtagok közül valaki hajadon lányát familiáris vargájához akarja adni, vagy valamelyikük özvegye ilyenhez akar férjül menni, ezt csak fél mesterségével (cum medio magistratu) teheti; ha valaki fiút hagyva hátra hal meg, az atya teljes mestersége (integer magistratus) e fiúra száll; ha az özvegy vargát választ férjül, fél mesterséggel teheti; mint ahogy a Zenththamas, Chyka, Warfalwa, Wylak és Futtagh meg más birtokok évi vásárain az ottani vargák 4 dénárt szednek, a szondi vargák is a szondi évi vásáron 2 dénárt szedhessenek az ilyen vargáktól; egy mester sem veheti magához társa engedélye nélkül annak familiárisát, ha megteszi, a céhmester büntesse meg; a társaság minden évben egy lábszárvédőt (ocream) adjon a harangozónak, aki ennek fejében a mesterek halálakor harangozni köteles; a céhmester évente az idő, minőség és a pénz változása szerint társaival állapítsa meg, hogy familiárist milyen feltételekkel tarthatnak. Az oklevelet függő pecsétjével erősítette meg. — Klára az óbudai (Weteris Budensis) kolostor apácáinak apátnője Chapo Mátyás kérésére pecsétjével megerősíti; megengedi továbbá, hogy a jobbágyok közül bárkit csak Cheh mester idézhet a város bírája elé; ha Cheh mester nem tud ítélkezni, a város bíráját, és ha vele együtt sem tud dönteni, a provisor-t, és ha még mindig nem, a város ispánját etc. vegye társul (asociet). Egy-két évtizeddel későbbi egyszerű másolat. DL 65894. (Jelzet nélkül.) — Hátlapján más kézzel: Item Blasius Chenthe, altér Blasius Barkó et Georgius Fyak piseatores in opido earum Zond commorantes tempore desecationis molendinorum fuerant capti, ligati et in una camisia deportati simulcum dictis molendinis('), harmadik kéztől: 1554. Memorialis de libertatibus suttorum in Zond. 322. 1448. május 30. (f. V. a. Petronelle) Buda. Hunyad-i János kormányzó meghagyja (requirimus) a budai káptalannak, hogy budai várnagyát: Zob-i Jánost (egr.) és általa Zazhalom-i Antalt, valamint örököseiket a Turóc megyei Kosthyan birtokba és a Hont megyei Pribely-i birtokrészbe, amelyek a mag nélkül elhalt Pribely-i Miklósé voltak, és ennek magvaszakadtával királyi rendelkezés alá (ad ius regium) kerültek, Nyenye-i Luca Miklós, Nyek-i János, Kyrthes-i Gergely, Gyarmath-i János, Mykefalwa-i Péter vagy Palotha-i Péter — a királyi udvarból kiküldendő kormányzói emberek valamelyike — adomány címén vezesse be, vagy az esetleges ellentmondókat idézze az országbíró elé. A birtok Jánost 2/3, Antalt pedig 1/3 részben illeti meg. Átírta a budai káptalan 1448. június 20-án kelt oklevelében. DL 65895. (Fasc. AMn. 50.)