Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193-1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 18. Budapest, 1990)

köztük vagy familiárisaik között felmerülő ügyekben ítél, kivéve a sebesü­léssel, esonkulással és halállal járó, a város bírájának fenntartott ügyeket; rajtuk kívül sem polgár, sem jobbágy a mesterséget nem gyakorolhatja, hacsak a céh el nem ismeri mesternek (per . . . totam societatem in magi­strum erigi meruerit), amiért fél font (libram) viaszt — az Űr teste gyer­tyájához —, három jó és tiszta fogást (fercula), egy sültet (assaturam) és négy pint bort, lakomára (in prandium) ugyanúgy fél font viaszt, négy fogást, két sültet és két köböl bort ad a mestereknek és a társaságnak, ellenkező esetben megbüntetik; ha a céhtagok közül valaki hajadon lá­nyát familiáris vargájához akarja adni, vagy valamelyikük özvegye ilyen­hez akar férjül menni, ezt csak fél mesterségével (cum medio magistra­tu) teheti; ha valaki fiút hagyva hátra hal meg, az atya teljes mestersége (inte­ger magistratus) e fiúra száll; ha az özvegy vargát választ férjül, fél mes­terséggel teheti; mint ahogy a Zenththamas, Chyka, Warfalwa, Wylak és Futtagh meg más birtokok évi vásárain az ottani vargák 4 dénárt szed­nek, a szondi vargák is a szondi évi vásáron 2 dénárt szedhessenek az ilyen vargáktól; egy mester sem veheti magához társa engedélye nélkül annak familiárisát, ha megteszi, a céhmester büntesse meg; a társaság minden évben egy lábszárvédőt (ocream) adjon a harangozónak, aki ennek fejében a mesterek halálakor harangozni köteles; a céhmester évente az idő, minőség és a pénz változása szerint társaival állapítsa meg, hogy familiárist milyen feltételekkel tarthatnak. Az oklevelet függő pecsétjével erősítette meg. — Klára az óbudai (Weteris Budensis) kolostor apácáinak apátnője Chapo Mátyás kérésére pecsétjével megerősíti; megengedi továbbá, hogy a jobbá­gyok közül bárkit csak Cheh mester idézhet a város bírája elé; ha Cheh mes­ter nem tud ítélkezni, a város bíráját, és ha vele együtt sem tud dönteni, a provisor-t, és ha még mindig nem, a város ispánját etc. vegye társul (aso­ciet). Egy-két évtizeddel későbbi egyszerű másolat. DL 65894. (Jelzet nélkül.) — Hát­lapján más kézzel: Item Blasius Chenthe, altér Blasius Barkó et Georgius Fyak pisea­tores in opido earum Zond commorantes tempore desecationis molendinorum fuerant capti, ligati et in una camisia deportati simulcum dictis molendinis('), harmadik kéztől: 1554. Memorialis de libertatibus suttorum in Zond. 322. 1448. május 30. (f. V. a. Petronelle) Buda. Hunyad-i János kormányzó meghagyja (requirimus) a budai káptalan­nak, hogy budai várnagyát: Zob-i Jánost (egr.) és általa Zazhalom-i Antalt, valamint örököseiket a Turóc megyei Kosthyan birtokba és a Hont megyei Pribely-i birtokrészbe, amelyek a mag nélkül elhalt Pribely-i Miklósé voltak, és ennek magvaszakadtával királyi rendelkezés alá (ad ius regium) kerültek, Nyenye-i Luca Miklós, Nyek-i János, Kyrthes-i Gergely, Gyarmath-i János, Mykefalwa-i Péter vagy Palotha-i Péter — a királyi udvarból kiküldendő kormányzói emberek valamelyike — adomány címén vezesse be, vagy az esetleges ellentmondókat idézze az országbíró elé. A birtok Jánost 2/3, Antalt pedig 1/3 részben illeti meg. Átírta a budai káptalan 1448. június 20-án kelt oklevelében. DL 65895. (Fasc. AMn. 50.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom