Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei II. kötet. 1485–1556 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
OKLEVÉLKIVONATOK (2508—5444. sz.)
3363. 1505. június 27. (in Lad. regis) Esztergomi (de Strigonio) Zekel Ferenc (n et a) — leányai: Katalin és Krisztina nevében is — a Megyes-nem Dudor és Kewrth ágán, valamint a Halon-nem Naznan ágán bírt három lófőségét (tria officia primipulatus sua), továbbá Maros széken Kysfalwd egészbirtokot, a Kebelezenthiwan és Jedd határán lévő szántókkal, kaszálókkal, erdőkkel és a lófőségekre vonatkozó oklevelekkel együtt, 662 jó magyar arany Ft-ért örök áron eladja Chyawas-i Erdew Miklósnak és Gergelynek. DL 36399. p. 110—111, nr. 1. • Közlés: SzOkl VIII. 212—214. Vö. 3340., 3367. sz. 3364. 1505. július 2. (in Visit. Marié) Sombor-i Péter (e) — fiai:"péter, Benedek és Mihály nevében is — Kyseskelew (Doboka vm) nevű egészbirtokát 150 magyar Ft-on elzálogosítja Balasfalwa-i Chereny Pálnak. DL 36399. p. 111—113, nr. 1. 3365. 1505. július 5. (sab. p. Visit. Marié) Saard-i Sardi Péter, minthogy birtokaira öregsége miatt (ob eximie senectutis gravitatem) nem tud gondot viselni, Saard-on (Colos vm) lévő örökségei felét 80 magyar Ft-ért örök áron eladja az őt eddig támogató Hathzaky Dénesnek és Sard-i Bwday Vincének, akik — amíg él — évente részére két szántóföldet tartoznak bevetni (annuatim fruges duarum terrarum arabilium seminare debeant et teneantur). Az örökségek másik fele Péter leánya: özv. Ezthyeny Fábiánné: Ilona gyermekeié: Mátéé és Borbáláé legyen, de haláluk után ez is az előbbiekre vagy utódaikra szálljon. DL 36399. p. 113—115, nr. 1. 3366. 1505. július 13. (in Margarete) Ezthyen-i Nagy (magnus) Miklósné: néhai Ezthyen-i Gergely leánya: Ilona Moricz-on (Doboka vm) egy jobbágy telkét, melyen néhai Chegher István fia: Péter lakik, 16 magyar arany Ft-on zálogba veti Bongarth-i Porkoláb Demeternél, de kiköti, hogy jobbágyát a zálogos nem költöztetheti át másik saját birtokára (ut prenominatum Petrum in prescripta sessione residentem sibi ipsi in sua propria bona non auferat).
