Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei II. kötet. 1485–1556 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

KÉPMELLÉKLET

Jakó Zsigmond 1916-ban Biharfélegyházán (Rosiori) született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történelem karán végezte Mályusz Elemér tanítványaként. A budapesti egyetemen és a Magyar Országos Levéltárban való szolgálat után, 1941-ben az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárába, Kolozsvárra került, ahol a háborút követően veszélybe jutott magyar magánlevéltárak mentésével és begyűjtésével tett felbecsülhetetlen értékű szolgálatot a tudománynak. 1942-től kezdődően a kolozsvári magyar egyetemen a középkori történelem és a történeti segédtudományok tanáraként nemzedékeket nevelt az erdélyi történetkutatásnak. Erdély történetével, középkori forrásainak feltárásával és kritikájával kapcsolatos eredményei, korszerű, új módszerek meghonosítását célzó törekvései, emberi és tudósi magatartása jelentős befolyást gyakoroltak a háború utáni erdélyi magyar történetkutatásra. Kutatói és nevelői munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli, a romániai Társadalomtudományi Akadémia rendes tagjává választotta, a külföldi történetkutatás pedig Münchenben emlékkönyvet jelentetett meg születése hetvenedik évfordulójára. Szaktanulmányai és könyvei sorából megemlítjük az alábbiakat: Bihar megye a török pusztítás előtt (Bp. 1940), A gyalui vártartomány urbáriumai (Kolozsvár 1944), írás, könyv, értelmiség (Bukarest 1976), A latin írás története (Bp. 1987).