Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG

kel gyarapítsa vagyonát. Ekkor már családi kapcsolatok is ehhez a tájhoz kötöt­ték. Feleségül vette Csesztvei Miske Tamás leányát, Ilonát, akinek a birtokai szintén a Maros mentén terültek el, leánytestvérét, Ágotát pedig a vagyonos, de rosszul gazdálkodó Gerendi Mátyáshoz adta férjhez. 353 Új rokonai pénzügyi nehézségeit és kapcsolatait céltudatosan kihasználva, Tókus/Tomori Istvánnak, testvéreivel együtt, meglepően rövid idő alatt sikerült Maroscsúcson és környé­kén számottevő kiterjedésű és eléggé összefüggő birtoktestet kialakítani, melynek határai Maroscsesztvéig, illetve Mezőcikudig terjedtek. 354 Ettől kezdve használta a Csúcsi előnevet. Jól tudta, hogy a hatalom közelében maradva, ter­veit könnyebben megvalósíthatja. Ezért, Szentgyörgyi távozása után, 1510-ben az új vajdának is szolgálatában maradt, noha Szapolyai Jánost nem a királyi udvar akarta, hanem a köznemesi ellenzék segítette e tisztségbe. Összeköttetéseinél, tapasztalatainál és birtokai súlyánál fogva semmi sem akadályozta, hogy Tomori Pál visszavonulása után Tókus/Tomori István vegye át Kolozsmonostor vezetését. Bár itteni működésére csak 1521 októberétől kezd­ve ismeretesek adatok, bizonyosra vehető, hogy a monostor vagyoni ügyeinek irányítását már az előző esztendő őszén reá bízták. 355 Itteni rövid működése idején a bencés reformmozgalom már hullámvölgybe került. Amint ezt a király 1522-ben kiadott oklevele megállapítja, a hanyatlás, Tolnai minden erőfeszítése ellenére, folytatódott. Öt esztendő óta sem a vizitációkat nem tartották meg, sem az apátok nem gyűltek egybe káptalanra. 356 Ekkor is csak úgy sikerült az uralkodónak a rendi káptalant kikényszerítenie, hogy a távolmaradó apátokat javadalmuk elvesztésével fenyegette meg. De Tomori István egyébként sem lehe­tett az az ember, akit különösképpen foglalkoztattak volna a bencés reform kérdései. Valószínűleg továbbra is biztosította a konvent tagjainak nyugodt életét, gondját viselte az apátság birtokainak, de számára Kolozsmonostor — amint ezt gyakori birtokvásárlásai sejtetik — csupán a vagyonszerzés és a politi­kai érvényesülés eszköze lehetett. Az apátság birtoklása is hozzájárulhatott Tomori István súlyának olyan mér­tékű gyarapodásához, hogy Szapolyai 1523 elején maga mellé vette őt alvaj­dául. 357 Az egykori jövevény tehát a közhatalom erdélyi csúcsára is eljutott. Ezt a méltóságát a mohácsi csatavesztésig viselte. Gyarapodása tekintélyben és anya­giakban az összeomlás után sem szakadt meg. Egykori alvajdáját Szapolyai királyi tanácsossá nevezte ki. így emlegetik őt 1527-ben. 358 1528-ban és a következő esztendőben megint alvajdaként működött. 359 Vagyoni helyzete a zavaros viszonyok ellenére sem rendült meg. Minthogy tekintélyes készpénz­353 KmJkv 3833., 3840. sz. 354 KmJkv 3496., 3515., 3545., 3546., 3562., 3606., 3669., 3792., 3793., 3831., 3837. sz. 355 DL 26547. 356 PannRendt III. 736—737. 357 KmJkv 3906. sz. 358 SCHULLER: Regesten 7. sz. — Vö. BARTA GÁBOR: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után. = Sz 111/1977. 636., 642., 666. 359 Quellén II. 122. — EMOkl 520. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom