Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
sok baj, zűrzavar származott az apátok hiányából. Végül a monostor ügyeinek rendezésére apátnak nevezte ki az ottani szerzetesek közül Pécsváradi Pétert. 261 Az új apát azonos az előző évben őrszerzetesként emlegetett Péter baráttal, aki legalábbis 1456 óta tagja volt a kolozsmonostori konventnek. Tekintélyét mutatja, hogy ő volt az egyike annak a két szerzetesnek, akik 1460-ban a konvent nevében tiltakoztak Bertalan gubernátor káros intézkedései ellen. 202 A kolozsváriak és az apátság ellentétei, főként a kajántói vitás határ miatt, Péter alatt is folytatódtak, noha az új apát erélyes módszerekkel igyekezett megtörni ellenfeleit. Gátolta, hogy jobbágyai beköltözhessenek Kolozsvárra, 1465-ben pedig a polgárok megfélemlítése és saját pozíciójának javítása céljából a monostor körül erődítményt emeltetett. 263 Mindkét eljárásával kihívta maga ellen a szülővárosát támogató Mátyás király haragját. Az uralkodó 1466-ban elrendelte az engedélye nélkül épített erődítmény lerombolását. 264 Sokáig eredménytelenek maradtak a kajántói per befejezését célzó erőfeszítései is, mert a kolozsváriak, bizonyára komoly anyagi áldozatokkal, saját pártjukra vonták Magyar Balázs erdélyi vajdát (1473—1475), hogy halogassa az ítélet meghozatalát. 265 Végül Mátyás király 1474-ben saját döntése alá rendelte a királyi város és a királyi monostor között dúló pert. 266 Minthogy ezután nem hallani a kajántói határvitáról, az uralkodó olyan megegyezéssel zárhatta le a pert, amelyben mindkét fél megnyugodhatott. Ez lehetett Pécsváradi Péter közel két évtizedes apáti működésének legjelentősebb eredménye. Említést érdemel még, hogy hivataloskodása idején, 1464-ben II. Pius pápa újra megerősítette, hogy a megyéspüspökök joghatósága alól kivételezett apátságok, köztük Kolozsmonostor, továbbra is csak az esztergomi érsek felügyelete alatt állanak. 267 Péter apát 1481. július 18-án még élt és a jegenyei plébánia betöltéséről intézkedett, de nem sokkal később, talán az év őszén befejezte földi pályafutását. 268 Péter apátságának idején, az írások elemzése alapján hozzávetőlegesen 1474ig, íjgyártó István közjegyző vezette a hiteleshely kancelláriáját. Ő nevelhette fel utódjául azt a Pál deák aljegyzőt, akinek nevével először 1474-ben találkozunk. 269 írásuk hasonlósága alapján feltételezhető, hogy ez utóbbi személy azonos a Pongrácz János vajda szolgálatában állott Vitenyédi Pál magisterrel, akit a források 1480 és 1485 között emlegetnek nótáriusként. 270 1481-ben Pécsváradi Máté pap is közreműködött a hiteleshelyi jegyzőkönyv vezetésében. 271 261 KmLt 206. sz. (DF 275440.) 262 Ub VI. 86. 203 KvOkl I. 211, 216. — Ub VI. 233. 264 Ub VI. 246—247. 205 DL 28862. — Ub VI. 555, 558—559. 206 KmLt 235. sz. (DF 275422.) 207 MonEpVespr III. 173—174. — PÉTERFI, CAROLUS: Sacra concilia ... Hungáriáé. II. Posonii 1742. 290—292. 268 KmJkv 2326—2327. sz. 269 KmJkv 2132. sz. 270 KmJkv 2307., 2544. sz. — DL 27934. 271 KmJkv 2316. sz.
