Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
Megjegyzendő, hogy a mutató a családneveket nyelvi alakjuknak megfelelő mai írásmód szerint betűrendezi. Tehát Zabo Szabónál, Korna Cornea-nál, Wayz Weisz-nél található. Természetesen a regesztában olvasható eredeti névalak is megjelenik utalásként a mutatóban, amikor ez szükségesnek látszik, különös tekintettel a magyar olvasók számára szokatlan román és német nevekre. A családnév nélkül, csak keresztnevükön említett személyeket a mutató szintén a fentiek szerint, tehát lakóhelyük, foglalkozásuk, említésük minősége, olykor-olykor apjuk vagy anyjuk neve alapján kialakított betűrendben sorolja fel. Kivételt alkotnak a csupán keresztnevükkel említett uralkodók és pápák, akik sorszámuk rendjében az azonos nevűek sorának élére kerültek. Egyes világi és egyházi funkciók ellátói (pl. kancelláriai alkalmazottak, vajda és megyei tisztségviselők, várnagyok, püspökök, apátok, kanonokok, plébánosok stb.) esetében a mutató jelzi az előfordulás évszámát (esetleg évkorét), és néha olyan adatokat is tartalmaz az illető személyekre vonatkozóan, amelyek ugyan nem a regesztákból valók, de elősegíthetik azok felhasználását. A tárgyak és fogalmak minél részletesebb feltárását a mutató gyűjtőcímszavak kialakításával, összetett címszavak felbontásával és a rokon fogalmakra való gyakori, kölcsönös utalással igyekszik előmozdítani. Tudatosan nem kerültek be a mutatóba olyan fogalmak, amelyek a jegyzőkönyvek által megőrzött szövegek többségében előfordulnak (pl. adás-vétel). Hasonló meggondolásból mellőzhetőnek látszott a forint pénznem minden egyes említésének felvétele a mutatóba. Megtalálhatók viszont benne a sajátos előfordulások, vagyis amikor a szövegek a Mátyás vagy Ulászló király idejéből való, illetve a régi jó forintra utalnak, esetleg részletezik, hogy hány dénárral számított forintról van szó. A mellékjeles betűket tartalmazó idegen nyelvű címszavak betűrendbe szedésénél a mellékjeles betűt — az érvényes magyar szabványtól eltérően — önálló betűnek számítottuk, és a neki megfelelő mellékjel nélküli alak után soroltuk be. A dőlt számok a bevezető tanulmány lapjaira, a többiek a regeszták sorszámaira utalnak.