Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

OKLEVÉLKIVONATOK

[Kowachy-i] Indal-i Pál és Kezeplak-i Ispán Benedek — Patha-i Desew Antal, Gewcz-i Porkoláb László, Zenthlwan-i Was Domokos, ZenthEgyed-i Walkay János, Kemer-i László és Zenthmyhalthelke-i Thompa Mihály nevében is — kijelenti, hogy amikor ők az elmúlt október 5-én (dom. p. Mich.) Zenthkyral-on (Kolos vm) Bathor-i István (m) országbíró, erdélyi vajda és székely ispán osztoztató parancsa értelmében fogott bírákként bizonyos lakott és puszta jobbágytelkeket felosztottak egyrészről Gyerewfy István, Balázs, András és László, másrészről pedig Gezthragh-i István között, a Gyerewfyek a Gezthragh-i István kúriájából és a hozzá tartozó két jobbágy telekből őket illető részt — 43 jó magyar arany Ft ellenében és Zamosfalwa-i Mykola Ferenc beleegyezésével — átengedték Gezthragh-i Istvánnak. DL 36395. p. 94, nr. 1. — Papírdarabkára írt fogalmazványa: DL 36868. 2431. 1483. február 27. (f. V. p. Mathie ap.) Solyomkew-i idősebb Ewrdeg Simon — fiai: Mihály, Benedek, Péter, György és János nevében is — a Solyomkew, Wyfalw és Fodorhaza közötti tóhelye felét, valamint a Solyomkew határán Babocz (Doboka vm) felől lévő tóhelye negyedét cserébe adja Solyomkew-i ifjabb Ewrdeg Simon Kebles-i birtokrészéért, Ewskelew-n egy jobbágytelekért, melyen Kis (parvus) László özvegye és fia lakik, Kerezthwr-on Thapaztho János és Thoth György házában lakó Kis (parvus) László jobbágyért, továbbá az Ewskelew és Fodorhaza közötti rét feléért. Ha idők folyamán a mondott halastó a gát hibájából elpusztulna is, helyét idősebb Ewrdeg Simon és jobbágyai a Wasaroswth nevű nagy útig és a Solyomkew felől folyó patak gázlójáig nem használhatják. Minthogy a halastó a Fodorhaza-i nemesek földjére is átterjed, a felek azért egyenlő mértékben fizessenek. Ha ifjabb Ewrdeg Simon gyermektelenül halna el, a vagyonát öröklő rokona 150 Ft-ot adjon feleségének: Margitnak. A megállapodást megszegő fél a másiknak 200 budai (Budensis) márka ezüstöt fizessen, a kúriáját máshova elköltöztető pedig (in qua possessione domos et curias nobilitares haberent et quovis modo ab ipsa possessione aliqua partium movere vellett) az illető birtok becsértékén maradjon. DL 36395. p. 50—52, nr. 1.