Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
gel Szegedi Csornai Miklós deákkal azonosíthatjuk, aki ekkor már tapasztalt, régi törzstagja volt a konventnek. 387 Egyelőre tisztázatlan, hogy az Erdély birtoklásáért folyó harc zűrzavarában miként alakult Kolozsmonostor sorsa. Úgy látszik, hogy János király, okulva a Gervan Jánossal szerzett rossz tapasztalaton, visszatért a korábbi gyakorlathoz, s egyelőre nem nevezett ki apátot, hanem kincstári birtokként kezeltette a monostor jószágait. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy újra megjelenik a forrásokban az apátsági jószágigazgató tisztsége, melyet 1528. május 13-tól kezdődően, legalábbis a következő esztendő végéig, Gyerőmonostori Kemény Péter fia János töltött be. Őt hol administrator proventuum, hol pedig az apátság udvarbírója (provisor curiae abbatiae) címmel emlegették. 388 Kolozsmonostori működésének végét nem ismerjük. Csupán azt tudjuk, hogy 1531 júliusában már Dévának János király párti várnagya, 1538-ban Majlád István vajda familiárisa, 1555-ben alvajda, és még 1556-ban is szerepelt az országos politikában. 389 Közvetlen adatok hiányában is feltételezhető, hogy a viszonyok kedvezőbbre fordulásakor, talán 1530-ban, Czibak Imre felelevenítette Kolozsmonostorra vonatkozó jogigényét, és János király e kipróbált hívére bízta az apátságot. Minthogy Czibak 1526. évi itteni birtoklása, ha egyáltalában megvalósult, legfeljebb csak néhány zűrzavaros hónapra terjedhetett, a tényleges kormányzásáról, officiálisáról 1528-ból fennmaradt utólagos említéseket egy ennél újabb gubernátorságra kell vonatkoztatnunk. Czibaknak ez a második, most már tényleges birtoklása 1530-tól vagy 1531-től a gubernátor meggyilkolásáig (1534. augusztus 11.) terjedhetett. Ebben az időben lehetett Czibak officiálisa az 1538ban egykori kolozsmonostori tisztjeként emlegetett Csicseri Ormós Ferenc. Azt az adatot ugyanis, amely Ormóst 1532-ben az apátság gondviselőjének (curam abbatiae gerens) nevezi, így kell értelmeznünk, és semmiképpen sem tekinthetjük őt a monostor gubernátorának. 390 Az Ung vármegyei ismert nemes családnak ez a tagja is Szapolyai-familiárisként honosodott meg Erdélyben. Az apátság birtokosainak gyakori változásaitól eltérően, a hiteleshelyi gyakorlatot ebben a zavaros időszakban is az állandóság jellemezte. Ez a folyamatosság annak köszönhető, hogy a szakembernek számító nótáriusok nem cserélődtek a gubernátorok változásával, hanem ugyanaz a személy a konvent több vezetője alatt is szolgált. Bár Kesztölci Sebestyén helyére eredetileg Szucsáki Ambrust szemelték ki, végül is kívülről hozott, de szintén alapos képzettségű személy, Szegedi Csornai Benedek fia Miklós deák, pápai felhatalmazású közjegyző vette át a nagy tekintélyű, öreg nótáriustól a munkát. Miklós deák kolozsmonostori nótáriuskodásáról és közjegyzősködéséről 1522 legelső napjaitól kezdve 1531 legvégéig maradtak feljegyzések. 391 A válságos időszakban — 387 KmLt 408. sz. (OL Ft 8366/18.) — EgyhtEml I. 413. — KmJkv 3834., 4190. sz. 388 KmJkv 4218., 4278., 4350. sz. 389 Quellén II. 575. — TTár 1892. 679—680. — EOE I. 475. — KmJkv 5402. sz. — Kemény cs. csombordi lt, Fasc. IV. Nr. 14. 390 KmJkv 4641., 4666. sz. — DL 26854. 391 KmJkv 3834., 3919., 4076., 4190., 4314., 4362., 4364. sz.
