Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
OKLEVÉLKIVONATOK
Dengeleg-i Pangracz János (m) erdélyi vajda, székely és temesi (Themesiensis) ispán azokat az Erdewhegh, Gewrche, Zentheskyraly, Zenthgergh, Hegenhaza, Kebly és Zebbryk (Zarand vm) birtokbeli részeit, amelyek korábban Erdewhegh-i Demeteré és Mihályé voltak, de János nevü testvérük (fr.c) megölése miatt a koronára háramlott jószágokként Mátyás király neki adományozott, a különböző hadjáratok során tett hű szolgálatai viszonzásául (in expeditione et exercitio servitiorum eiusdem, continuisque belli laboribus ac aliis servitiis ad ipsum confisis pro qualitate rerum protunc expostulantium) familiárisának: Chenthe-i Benedeknek és testvérének: Forgó (dictus) Ambrusnak engedi át zálog címén, azzal a megkötéssel, hogy utódai is csak 400 arany Ft lefizetése ellenében válthassák vissza maguknak. DL 36393. p. 111—112, nr. 2. 2064. [1472.] december 7. (II. d. Nicolai) Kend-i Antal és ifjabb Thothewr-i István — jóllehet a magvaszakadt Ezthyen-i Bertalan koronára háramlott Ezthyen-i (Doboka vm) birtokait Mátyás királytól nagy költséggel (non absque gravibus eorum laboribus fatigiisque et expensis) maguknak szerezték meg, késznek nyilatkoznak — kiadásaik megtérítése ellenében — per nélkül visszabocsátani azt, amihez az Ezthyen-i nemesek közül valaki húsz esztendőn belül hitelt érdemlően (quibuscumque literalium instrumentorum documentis et munimentis, aut quorumcumque hominum fidedignorum sufficienti testimonio) bizonyítani tudja valami jussát. DL 36393. p. 113—114, nr. 2. Vö. 2045., 2046. sz. 2065. 1472. december 7. (in vig. Conc. Marié) Thewk^i/Thewky László fia: Imre — anyja: Zsófia, leánykája: Margit, testvére (fr.c): Mihály, továbbá Kabos Jakabné: Ilona nevében is — az AlsoThewk (Doboka vm) határán fekvő halastó felét — 300 arany Ft kötés mellett — 25 arany Ft-ért örök áron eladja Nyres-i Mihálynak és fiának: Tamásnak azzal a feltétellel, hogy saját asztala szükségére továbbra is halásztathasson a tavon (in prescripta piscina ad mensam suam propriam piscare valeat atque possit). — Említve még Badoky Balázs és Myko-i Fyntha János. DL 36413. Papírdarabkára írt fogalmazvány.
