Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

OKLEVÉLKIVONATOK

Somkerek-i Erdeli Miklós — fiai: László és István nevében is — 450 Ftért elad bizonyos megnevezetlen birtokokat. DL 36394. p. 25, nr. 1. Mellette XVIII. századi kézzel: Sem filé, sem farka. 1936. 1470. január 8. (f. II. p. Epiph.) Egyrészről Zenthmiklos-i Nagy (magnus) Péter, Nagy (magnus) Tamás felesége: Anna (pr) és leányai: Borbála, Márta és Erzsébet — másrészről nevezett Tamás néhai első feleségétől: Katalintól (pr) született gyermekei: Józsua és Anna — fogott bírák segítségével — kiegyeznek ama 224 arany Ft és két ezüst serleg (piccaria) elosztása felől, amelyet nevezett Nagy Tamás osztályuk idején letagadott és megőrzés végett átadott Kolosmonostra-n lakó Jo Ferencnek, illetve Kapás Tamásnak (circumspectis). Egyben nyugtatják a két előbb megnevezettet az említett értékek visszaszolgáltatása felől. • DL 36394. p. 25—26, nr. 2. 1937. 1470. január 8. (f. II. p. Epiph.) Koloswar-i Szabó (sartor) Mihály özvegye: Ágota ügyvédjéül vallja Weres Ábrahám magister erdélyi kanonokot, a gyulafehérvári (AlbTr) székesegyházban lévő Szt. András-oltár igazgatóját: Andrást, a Szt. Mihály arkangyaloltárét: Albertet, a Szűz Mária-oltárét: Istvánt, a Szt. Borbála-oltárét: Albertet, Pál succentort, a vikárius káplánját: Miklóst, Mihály Carazna-i főesperes káplánját: Albertet, Thorda-i Tamás deákot, Cheeh Györgyöt és Thorda-i András deákot. DL 36394. p. 27, nr. 1. 1938. 1470. január 13. (Bude, sab. p. Pauli herém.) Mátyás király a Szt. Lélek iránt érzett tiszteletből Zeek mezőváros Szt. Lélek tiszteletére emelt parochialis egyháza plébánosait felmenti a papi személyekre akár a pápa jóváhagyásával is kivetendő mindenféle rovás és illeték fizetése alól. Egyben elrendeli, hogy a Zeek-i sókamara kamarásai a nevezett egyház papjainak adjanak a sójövedelemből, a régi királyoktól származó kiváltságaiknak megfelelően, évenként 25 arany Ft-ot, 12 rőf Lewbi posztót és gondoskodjanak asztalukról (mensam et duodecim ulnas de panno Lewbi). Végül meghagyja az erdélyi részek egyházi adószedőinek (dicatoribus