Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG

egész bencés rend nevében tiltakozott Bertalan gubernátor eljárása ellen, és az apátság „törvénytelen birtokosának" nyilvánította őt.

249 Ennek következtében annyira megromlott a viszony a rend egésze által is bátorított kolozsmonostori szerzetesek és gubernátoruk között, hogy Bertalan 1461 tavaszán vagy nyarán kénytelen volt lemondani javadalmáról. A konvent és a gubernátor közötti feszültséget mutatja: amikor Bertalan távozni készült, a monostori templom főoltára előtt letett eskü alatt kellett megígérje, hogy visszaadja az apátság könyvtárából elvitt, 300 aranyforint értékű díszes bibliát és csillagászati művet, valamint a monostor budai házát illető iratokat. Ugyanerre vonatkozóan a gubernátor János nevű öccse 1461. október 2-án saját személyében kényszerült kezességet vállalni, amikor hirtelen eltávozott bátyja ügyeinek rendezése végett Kolozsmonostoron megjelent.

250 A Dengelegi Pongráczok hatalmának árnyékában A Bertalan doktor és a konvent tagjai között kirobbant viszály valójában kapóra jöhetett Mátyás királynak, mert így, az orvos kárpótlása után, méltó javadalomhoz juttathatta a bécsi egyetemről hazatért unokatestvérét, Dengelegi Pongrácz Lászlót. Kolozsmonostor 1461 őszén kinevezett új gubernátora néhai Pongrácz György erdélyi alvajdának (1441—1444) és Hunyadi János nővérének, Klárának volt a fia. 1456-ban iratkozott be a bécsi egyetemre felsőbb tanulmányok végett. Testvérbátyja volt Pongrácz Jánosnak, akit Mátyás király 1462-ben tett meg Erdély vajdájának.

251 András nevű másik testvére Felső-Magyarország kapitánya, Trencsén vármegye ispánja és királyi pohárnokmester volt.

252 László kinevezése tehát újabb ragyogó főpapi pálya indításának látszott, és része volt a Dengelegi Pongráczok gazdasági-hatalmi helyzetét megalapozni hivatott merész elképzeléseknek, melyek legnagyobb mértékben építettek az új uralkodóval való közeli rokonságra. A Hunyadiaknak szintén érdekükben állott az őket támogató rokon család tagjait segíteni mind a világi, mind az egyházi pályán való érvényesülésben és vagyonszerzésben. Léta (1456), Küküllővár (1462), Torockó (1473) vár és tartományaik, továbbá Szászsebes város és szék, majd az erdélyi vajdai méltóság megszerzése jelzi ama nagyszabású terv körvonalait, melynek része volt a kolozsmonostori apátság bevonása a Pongráczok hatalmi körébe.

253 Minthogy Pongrácz Lászlónak a megkövetelhető legmagasabb képzettsége is megvolt az egyházi pályán való gyors előrehaladáshoz, az apátságot hamarosan követhette volna más, még nagyobb javadalom, és a püspöki vagy akár az érseki méltóság elnyerése. Az elképzelés megvalósulása után, László a közélet egyházi 249 Ub VI. 86. — DL 28847—28848. 250 MKvSz 1888. 88—89. — KmJkv 1627. sz. 251 WERTNER MÓR: Dengelegi Pongrácz János vajda származása. = EM 1906. 146—149. — TONK: i. m. 274. — DL 26891. — KmJkv 1373., 1393., 1648. sz. 252 TTár 1896. 520. — DL 26406. 253 CSÁNKI V. 673, 677, 859.